A K&H-tulajdonosok közötti részvényvásárlásra nyilvános ajánlattétel keretében kerül sor, és ezt követően a KBC részesedése a mai 32,62 százalékról 62,28 százalékra nő. A KBC vállalta, hogy a 4,53 százalékos, kisrészvényesek kezében lévő részvénymennyiségért is 120 százalékos árfolyamot kínál. Az ÁPV Rt. és a belga bank megállapodása értelmében a 2400 forintos áron történő vétel ellenértékét a vevő két részletben egyenlíti ki.
Részvényenként 1600 forintot áprilisban, a fennmaradó 800 forintot 2000. december 10-ig utalja át. A 120 százalékos vételi ajánlat érvényes a KBC 2000. január 22-án közzétett nyilvános ajánlatára is.
A közgyűlés a belgák javaslatát és az alapító okirat ahhoz kapcsolódó módosítását 99,9 százalék igen szavazattal - 0,1 százalék tartózkodás mellett - elfogadta. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökének ígérete szerint a felügyelet március 11-én jóváhagyja a részvényeladást.
Ugyancsak 99,9 százalékos támogatással fogadták el a KBC Bank tőkeemelési javaslatát. E szerint a KBC 10 milliárd forintos, 120 százalékos, ázsiós emeléssel rendezi a K&H tőkehelyzetét. A jegyzett tőkét 8,333 milliárd forinttal, a mai 25,79 milliárdról 34,123 milliárd forintra emelik, és további 1,667 milliárd forinttal növelik meg a tőketartalékokat. Az ÁPV Rt. az ügylettel több mint 9 milliárd forint bevételhez jut, 3 milliárd forinttal többhöz, mint ha elfogadta volna a KBC Bank február 23-i ajánlatát - mondta lapunknak Andrási Miklós, az ÁPV bankokért felelős igazgatója. Elmondása szerint a megállapodás előző nap késő este született meg a felek között, és az ÁPV számára mindenképpen sikeres lezárása a K&H privatizációjának.
A bank rendkívüli közgyűlése 2000. február 23-án azért szakadt félbe, mert az ÁPV nem járult hozzá, hogy a K&H Bank tőkeemelését a tőkecsökkentést követően hajtsák végre. A belga tulajdonos hajlandó lett volna 100 százalékon tőkét emelni, de az ÁPV képviselői nem rendelkeztek az új ajánlattal kapcsolatos szavazásra jogosító mandátummal.
G. Á.
