Az állam nem fizet a MiZo-károkért

A miniszter közleményében leszögezi: a kárenyhítés érdekében azonnal intézkedett arról, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 500-500 millió forintos hitelgerancia-kerettel és a kamatok 100 százalékos átvállalásával olyan középlejáratú hitellel kombinált megoldást biztosítson a MiZo-károsultak számára, amely átsegítheti őket a nehézségeken. Ennél többet az agrártárca nem tehet, hiszen nincs lehetősége arra, hogy a magánügyletek során keletkezett kárt az állami költségvetésből kifizesse. Ha a tárca átvállalná a kárt, joggal vádolhatnák az állami vagyon hűtlen kezelésével - fogalmaz a miniszter. Torgyán nyomatékosan kijelenti, hogy az FVM-nek a MiZo-ügyletekhez semmi köze, ez esetben kivételt téve segített a gazdákon. A miniszter 2000. február 29-én büntetőfeljelentést is tett a MiZo-ügyben és egyidejűleg szorgalmazta a gazdák kárának megtérítését.
A Mizo helyzetét jól ismerő jogi szakértők szerint az FVM a kisebb gazdáknak szánt 500 millió, illetve a nagyobb gazdaságoknak tervezett ugyancsak 500 millió forintos állami hitelgaranciája eléggé nehezen jut majd el a "címzettekhez". Ezeket ugyanis csak a MiZóval szerződött partnerek kaphatják. Ezek viszont a tejcsarnokok, illetve a nagyobb felvásárlók, akik nem biztos, hogy ha az említett kedvezménnyel hitelt vesznek fel, akkor azt tovább is adják. Korábban sok esetben megtörtént az is, hogy a MiZo a tejcsarnoknak fizetett a tejért, az azonban már nem adta oda a tejpénzt a termelőnek.
L. L.