Kizárólag a Szabolcs Gabonáé a téglási malom

Értesüléseink szerint ez év elején 100 százalékra emelte a korábbi 51 százalékos tulajdonrészét a 88,2 millió forint jegyzett tőkéjű téglási MMSz Rt.-ben a Szabolcs Gabona. A társaság szándéka az MMSz Rt. beolvasztása - tudtuk meg Simon György vezérigazgatótól. Ezzel napi 56, évi 10-12 ezer tonna őrlőkapacitású egység csatlakozik az rt.-hez, melynek saját kapacitása 301 tonna, a korábban felvásárolt Mátra Malom Rt.-é pedig további 180 tonna (NAPI Gazdaság, 1999. december 27., 1-5. oldal). A téglási rt. 49 százalékát egy meg nem nevezett magánszemélytől vásárolta az SzG, szintén nem publikált ár fejében.
Az MMSz Rt. "több száz millió forint" árbevétel mellett közel 10 millió forint eredményt tervez, hiszen az eredményes működés a befektetés mielőbbi megtérülése érdekében is követelmény - fogalmazott a vezérigazgató. Az SzG tulajdonában van a búzaglutint és búzakeményítőt gyártó Szabolcs Keményítő Kft., a Tiszántúli Sertéstenyésztő Társaság Kft., valamint a kenyérgyártással foglalkozó Mátészalkai Sütőipari Rt. is. A 350,4 millió forint jegyzett tőkéjű SzG tavaly közel 6 milliárd forint árbevétel mellett 200 millió forint feletti adózás előtti eredményt ért el, amiből a tulajdonosok, főként az SzG dolgozói osztalék kifizetését is tervezik.
A közel 1,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű EPH Rt. 25 mezőgazdasági szövetkezettel alkotott konzorciumban 1996-ban szerzett kisebbségi, de irányító pakettet az ÁPV Rt.-től a Fővárosi Sütőipari Vállalat jogutódjában, a 630,6 millió forint jegyzett tőkéjű Pesti Pék Rt.-ben. (Az EPH partnerei zömmel abból a 31 mezőgazdasági üzemből kerültek ki, amelyek a dolgozók mellett az EPH tulajdonosai is voltak.) Ezután több kistulajdonos felajánlotta tulajdonrészét az EPH Rt.-nek, amely így idén január 20-án többségbe is került a cégben. Megtudtuk, a vevő konzorcium tagjai tavaly decemberig egy háttérmegállapodás alapján csupán partnereiknek értékesíthették a Pesti Pék-papírokat, ami azóta elővásárlási joggá változott. A Pesti Pék 32 százaléka továbbra is mezőgazdasági üzemek, 15 százaléka pedig az MRP tulajdonában van. Az EPH többségi tulajdonosként a gazdasági társaságokról szóló törvényben biztosított jogokkal kíván élni.
Az EPH Rt. és konzorciális partnerei mindmáig nem vontak ki osztalékot a cégből, mivel az iparág jövedelemtermelő képessége alacsony. Az EPH ugyanakkor elkötelezte magát a fejlesztések mellett és nem kíván megválni Pesti Pék-részvényeitől, mivel a piac megtartása volt a cél. A kenyérgyártó a pesti piacnak kevesebb mint 10 százalékát tudhatja magáénak. A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok pultjain dúló árharcban az ország számos malma és péksége vesz részt, szinte elhelyezkedésétől függetlenül.
Értesülésünk szerint az évi 100 ezer tonna őrlőkapacitású EPH szintén alacsony jövedelmezőséggel működik, de tavalyi árbevétel- és eredményadatairól nem sikerült információhoz jutnunk. A részvényfelvásárlást leginkább abból a több száz millió forint nagyságrendű bevételéből fedezi, ami a budapesti Soroksári úti egykori takarmánykeverő üzem, illetve a hozzá tartozó telek eladásából folyt be; a területen ma OBI-áruház üzemel. Az EPH a hatékonyságnövelés miatt a vertikális integráció útjára lépett, így a Pesti Pék Rt.-n kívül tulajdonában van a Murányi Sütőipari és Kereskedelmi Kft. és egy aszódi péküzem is.
MARNITZ ISTVÁN