Biankó csekket kaphat a Magyar Fejlesztési Bank

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) a gazdasági kabinet által állítólag elutasított, a Pénzügyminisztérium (PM) által pedig nem is látott tervezet szerint a jövőben nem profitorientáltan működne, s a kormány folyamatos tőkepótlást biztosítana számára. Szakértők szerint ez azért veszélyes, mert az MFB még nem klasszikus fejlesztési bank, óriási befektetési portfóliója van, s kontrolling rendszere nem annyira fejlett, hogy a veszteségforrásokat el lehetne különíteni.
Az MFB mintegy 80 milliárd forint értékű befektetése két éve alig egyszázalékos osztalékot fialt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV Rt.). A vagyonkezelőnek a bankot 1998 decemberében ugyanakkor csaknem 38 milliárd forint tőketartalékkal kellett kisegítenie, részben a befektetési portfólió kockázatára képzett céltartalék okozta veszteség miatt.
Az MFB-nek az ÁPV Rt. igazgatósága által tavaly elfogadott stratégia szerint figyelmét ezentúl a klasszikus fejlesztési banki működésre kell összpontosítania. (A hitelintézet tulajdonosi felügyeletét a kormány az idén az ÁPV Rt.-től a PM-hez helyezte át.) A bank 1999-re mérlegszerkezetének átalakítását tűzte ki elsődleges célként. Így tavaly csökkentenie kellett a nem kamatozó eszközök, ezen belül a részesedési portfólió arányát és nagyságrendjét, elérve, hogy a mérlegfőösszegben a vállalkozási részesedések aránya az induló 11,6-ről 10,4 százalékra mérséklődjék, a hiteleké pedig 26,5-ről 33,9 százalékra nőjön. A fejlesztési bank ennek érdekében tavaly az akkor érdekkörébe tartozó 116 vállalatból 70-80-at az ÁPV Rt.-nek értékesített volna, de ez máig ismeretlen okból lekerült a napirendről.
A profiltisztítást az egyebek mellett az MFB konszolidációjáról is rendelkező 1155/1998. (XII. 9.) kormányhatározat is előírta, a feladat teljesítéséről 1999. szeptember 30-ig kellett beszámolnia a banknak. A beszámolót tavaly az ÁPV Rt. igazgatósága elfogadta, de a kormány - információink szerint - még nem tárgyalta.
A kabinet egyébként ugyanezen határozatában felkérte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és utasította a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) elnökét, hogy rendszeresen ellenőrizzék az MFB-nél (valamint a Postabanknál és a Reorg Apport Rt.-nél) az állami pénzeszközök felhasználását. Az ÁSZ idei programjában nem szerepel az MFB vizsgálata, még ez évben megkezdi azonban a Postabank konszolidációjában érintett Reorg-Apport Rt. ellenőrzését - tudtuk meg a számvevőszék illetékesétől. A KEI-nél érdeklődésünkre azt közölték, hogy az iroda csak a kormány utasítására végez vizsgálatot, s tervükben az MFB ellenőrzése nem szerepel.
A hitelintézeti törvény hamarosan napirendre kerülő módosításához készített javaslatok ugyanakkor az eddiginél is liberálisabb prudenciális szabályokat írnának elő az MFB számára. Így esetében az eddigi 25 százalékkal szemben a szavatolótőke 35 százalékát meghaladó kockázat minősülne nagy kockázatnak, az egy ügyfélcsoporttal szemben vállalható kockázatok együttes összege pedig a szavatolótőke legfeljebb 35 százalékáról 45 százalékára nőne. Az olyan vállalkozásokban, amelyekben az MFB befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a vállalt kockázatok engedélyezett összege a szavatolótőke 30 százalékáról 35 százalékára emelkedne.
A módosítások mellett teljesen új engedményeket is kapna a fejlesztési bank. A hitelintézetek nettó értéken számított összes befektetése jelenleg nem haladhatja meg a szavatolótőke száz százalékát, az MFB esetében ezt a korlátot az elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített tulajdonhányadok, továbbá a tartós befektetésként nyilvántartott járulékos vállalkozások tekintetében nem kellene figyelembe venni. A hitelintézetek egy vállalkozásban - néhány kivételtől eltekintve - nem szerezhetnek szavatolótőkéjük 15 százalékát meghaladó tulajdonhányadot, az MFB esetében a korlátot 20 százalékban határoznák meg.
A fejlesztési bank más hitelintézetektől eltérően 51 százalék fölötti részesedést is szerezhetne bármilyen vállalkozásban, s befolyásoló részesedéseinek teljes összegét szavatolótőkéje 75 százalékában limitálnák (más bankokban most 60 százalék). További engedmény lenne, hogy az MFB esetében a szavatolótőke kiszámításánál a járulékos tőkeelemek 50 százalékkal meghaladhatnák az alapvető tőkeelemek összegét, amennyiben a többletet a kormány határozata alapján nyújtott alárendelt kölcsöntőke képezi.
BARNA ZSUZSA