A nagykereskedő óvatosan terjeszkedik

A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. többségi tulajdonában jelenleg három "kisgázszolgáltató" és 10 helyi csővezeték-hálózatot tulajdonló vagyonkezelő társaság van - tudta meg lapunk Szitó Jánostól, a Mol földgáz-kereskedelmi üzletágának igazgatójától. Ezek a gázszolgáltatók főként a még ellátatlan területeken igyekeznek megvetni a lábukat, ez azonban a bekapcsolható fogyasztók számához képest aránytalanul nagy konfliktusokkal jár. Emiatt a Mol várhatóan a jövőben nem erre helyezi terjeszkedésének fő hangsúlyát - jelentette ki az üzletág-igazgató. Tavaly a Mol-tulajdonban lévő gázszolgáltató társaságok közül a Zab Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató Rt. értékesítette a legtöbb földgázt, 52,4 millió köbmétert. A Mol-Gáz Kereskedelmi Kft. 22,4, a Főnix Gáz Menedzser Iroda és Fővállalkozó Kft. pedig 6,4 millió köbméter földgázt adott el azokon a településeken, ahol gázszolgáltatási engedélyt kapott a Magyar Energia Hivataltól (MEH).
A három többségi Mol-tulajdonban levő kisgázszolgáltató tavaly a Mol (tehát az egész ország) összes gázértékesítésének csupán 0,9 százalékát forgalmazta. A Zab Rt. tavaly 1001, a Főnix Gáz 121, a Mol-Gáz Kft. pedig 434 millió forintos árbevételt ért el. Idén összesen 139 millió köbméter értékesítését tervezik, ami 71 százalékos növekedést jelentene.
A MEH 1994-ben megszüntette meg azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a területi gázszolgáltatók (Főgáz, Égáz, Kögáz, Ddgáz, Tigáz, Dégáz) "eleve" magukénak tudhatták az ország bizonyos területén lévő önkormányzatok esetében a gázszolgáltatási jogot. (A gáztörvény kimondja, hogy egy-egy területen a helyi gázszolgáltató monopolhelyzetben van, de már nem kell a fentiek közül kikerülnie.) 1994 óta tehát településenként kapják meg a szolgáltatók a MEH szolgáltatási engedélyét. Ezt a könnyítést igyekezett kihasználni a Mol, és 1996 óta alakított gázszolgáltató társaságokat, amelyek megkapták a MEH szolgáltatási engedélyét. (A MEH-nek az engedély elbírálásakor főként azt kell mérlegelnie, hogy vajon az engedélyt kérő szolgáltató tud a lehető legalacsonyabb áron szolgáltatni az adott területen, vagy sem.)
Szitó János elmondta: tapasztalataik szerint a helyi regionális gázszolgáltatók ellenállása miatt a kiskereskedelmi gázszolgáltató tevékenységük gyakorta kelt feszültségeket. Pedig a Mol elsősorban azokon a területeken igyekszik megvetni a lábát, ahol a helyi gázszolgáltatónak már nem éri meg kiépíteni a hálózatot - hangsúlyozta Szitó János.
A Mol a legtöbb térség esetében tulajdonosává vált a helyi gázközműveket tulajdonló beruházó illetve vagyonkezelő társaságoknak. Szitó János ezt azzal indokolta, hogy a vagyonkezelő társaságok általában tőkehiánnyal küszködő, önkormányzati alapítású cégek, amelyeknek azonban vissza kell fizetniük a beruházásra felvett kölcsönöket. Ezek a közműtársaságok általában először a helyi regionális gázszolgáltatóval kezdenek tárgyalni, amellyel megállapodnak egy bérleti szerződésben. Eszerint a közmű tulajdonosa bérbe adja a gázközműveket, aminek fejében a szolgáltató a vezetéken forgalmazott gázon képződött haszna után bizonyos százalékot fizet ki a gázközműcégnek. Ebből a juttatásból azonban az önkormányzatok általában nem tudják visszafizetni a beruházási kölcsönöket. Ekkor lép fel a Mol, amely nagyobb hányadot, Szitó János közlése szerint általában körülbelül 40-50 százalékot juttat a helyi gázközműtársaságnak. E "segítsége" nyomán többségi tulajdont is vesz magának a vagyonkezelőben (lásd táblázatunkat). Tulajdonosként viszont igyekszik elérni, hogy a társaság a legközelebbi Mol-tulajdonú gázszolgáltatóval váltsa fel eddigi partnerét.
A közölt adatokon felül információink szerint a Mol Zagyva-Cserhát Völgyi Gázberuházó Kft., Principális Menti Önkormányzati Társulás, valamint Dudar és Térsége néven újabb beruházócégek létrehozását tervezi (térképükön ezek tervezett működési területe is szerepel). A helyi gázszolgáltató azonban - érthetően - általában ezt nem nézi jó szemmel és gyakorta lehetetlenné is teszi a Mol bekapcsolódását. Ez akkor fordulhat elő, ha a nagynyomású gázvezeték és a lakossági gázhálózat között van olyan kikerülhetetlen szakasz, amely a területi gázszolgáltató tulajdonában van, és ezt az nem bocsátja rendelkezésre. Más esetekben pedig a területi gázszolgáltató a gázközmű-társasággal kötött szerződés biztosítékaira hivatkozva pereli be a vagyonkezelőt.
Szitó János úgy fogalmazott, hogy pénzügyileg nem a legkecsegtetőbb beruházásokról van szó, így a Mol kiskereskedelmi terjeszkedésének akkor lenne értelme, ha a most "elfoglalt" területeken hosszabb távon nagyobb fogyasztás és magasabb gázár is elérhető lenne. Ezek a tényezők, valamint a helyi konfliktusok azonban ma gyakran megkérdőjelezik, hogy a Molnak érdemes-e további energiákat fordítania ilyen irányú terjeszkedésre, hiszen a társaság egyéb üzleti területeinek profitját forgatja bele ezeknek az elmaradott térségeknek a fejlesztésébe - fejtette ki Szitó János.
MARNITZ ISTVÁN