Jogtalanul kapott frekvenciát a Magyar RTL

A médiatörvény értelmében alaki hiányosság esetén nincs lehetőség hiánypótlásra, így szerződéskötésre sem. A jogerős ítélet megállapítása szerint a Magyar RTL pályázati anyagához nem csatolta időben többek között a társaság tulajdonosi "gyökereire" utaló "kötelező nyilatkozatot". Ezt a pályázatot bontó bizottság és a közjegyző is szóvá tette, de a testület helyt adott a hiánypótlásnak. A másodfokú bíróság szerint erre nem lett volna jogi lehetőség. Az LB szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az RTL időben csatolta a nyilatkozatot. (A Fővárosi Bíróság tavaly márciusban teljes egészében elutasította a felperes keresetét.) A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az ORTT megsértette a pályázók esélyegyenlőségének elvét azzal, hogy elbírálta az érvénytelen pályázatot. Az ítélet kihirdetésekor elhangzott: a bíróság döntése nem jelenti azt, hogy az Írisz TV automatikusan megkaphatja a sugárzási jogot.
Baló György, az Írisz TV vezérigazgatója az ítélethirdetés után elmondta, hogy egy újabb per keretében milliárdos nagyságrendű kártérítési igényüknek kívánnak érvényt szerezni. Baló 1997. július 5-én figyelmezette a két győztes kereskedelmi csatorna vezetőjét, hogy ne írják alá a szerződést az ORTT-vel, mivel az Írisz TV beperelte a testületet. Baló György arra számít, hogy az ORTT új pályázatot ír ki, amin az általa vezetett társaság indulni kíván.
Az ORTT az eljárása során nem sértette meg a pályázat tisztaságához fűződő érdekeket - fogalmazott a bíróság indoklásával ellentétesen Révész T. Mihály, az ORTT elnöke a döntést követő hétfői sajtótájékoztatón. Az ORTT a bíróság ítéletének kézhezvétele után vizsgálja meg, milyen államigazgatási eljárás keretében szerezhet érvényt az abban foglaltaknak. A vonatkozó törvény 30 napot ad erre a testületnek, ami újabb 30 nappal meghosszabbítható. Az ORTT mérlegeli, hogy él-e felülvizsgálati kérelemmel, erre is 60 napja van a testületnek. A felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, az ORTT intézkedését azonban a Magyar RTL bíróságon megtámadhatja, ami viszont halasztó hatályú.
A két kereskedelmi televíziós csatorna privatizációs folyamata 1997 januárjában kezdődött. A két csatornára három konzorcium négy pályázatot nyújtott be. Az első fordulóban a kereskedelmi egyes csatorna műsorszolgáltatási jogosultságának elnyerésére első helyen a német-magyar-svéd érdekeltségű MTM-SBS Televízió Rt., míg a második helyen a CME, az InterCom, a Media Com és a DDTV Kft. társaságokat egyesítő Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. (Írisz TV) került a második fordulóba. A kereskedelmi kettes csatornára kiírt versenyben első helyen az Írisz TV, míg a második helyen a Magyar RTL jutott tovább. Utóbbi társaság a CLT-UFA-t, a Matávot, a Pearsont és a Raiffeisen Bankot tömöríti. Miután az ajánlatok között nem volt lényeges eltérés, az ORTT második fordulót rendelt el. A pályázók ebben a szakaszban licitálhattak a műsorszolgáltatási díjra.
Az első forduló után valamennyi pályázó a kiírásban szereplő 8 milliárd forint fölötti összeget határozott meg. A második körben az Írisz TV 12,1 milliárd forintot ajánlott a műsorszolgáltatási jogért. Az ORTT 1997. június 30-i döntése váratlan fordulatot hozott: a legjobb pénzügyi ajánlatot tevő Írisz TV-t ejtették és a kisebb ajánlatot tevők kaptak szolgáltatási jogosultságot. Az MTM-SBS Rt. a 10 éves koncessziós jogért áfával együtt 8,8 milliárd forintot fizet, amiből 3,3 milliárd forintot egy összegben kellett átutalnia az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjába, míg a Magyar RTL Rt. a 8,1 milliárd forint koncessziós díjból bruttó 2,9 milliárd forintot fizetett be ide.
DIÓSZEGI JÓZSEF