Folytatódó vita a K&H-ról

A részvényeseknek az igazgatóság javaslata szerint a 25,756 milliárd forintos jegyzett tőke 20 százalékos leszállításáról, majd 10 milliárd forintos felemeléséről kellene dönteniük, amire már az új névértéken kerülne sor. Ezzel egyrészt rendeznék az előzetes adatok szerint 8,9 milliárd forintos tavalyi veszteséget, másrészt forrást teremtenének a további növekedéshez. A veszteséget alapvetően olyan hitelek, illetve ingatlanok után szükségessé vált céltartalékolás okozta, amelyek már a bank 1997-es privatizációja előtt a K&H portfóliójában voltak.
A KBC, amely tavaly 15 milliárd forint alárendelt kölcsönnel is segítette a K&H-t, kész egyedül is végrehajtani a tőkeemelést és részvényestársainak a jelenlegi névérték 80 százalékán nyilvános vételi ajánlatot tett.
A közel 30 százalékos állami pakett felett tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV nem ért egyet a tőkerendezés módjával, s nem kíván részt venni az emelésben sem. Az alaptőke csökkentését még elképzelhetőnek tartanák, a tőkeemelést azonban csak úgy, hogy az ÁPV tulajdonaránya ne csökkenjen 25 százalék plusz 1 szavazat alá. Az állami tulajdonos emellett kevesli a KBC által ajánlott vételárat is. Az ÁPV a közgyűlés felfüggesztésével időt szeretne nyerni a további tárgyalásokhoz. Ha ma a tulajdonostársak - a KBC-n kívül az Irish Life és a Banco Espirito Santo - nem támogatják az ÁPV javaslatát a közgyűlés felfüggesztésére, az eredménytelenül zárul, mert az állami tulajdonos - mint bejelentette - él vétójogával.
Az ÁPV-nek a tőkeleszállítás mértéke szakértők szerint azért sem mindegy, mert ha a részvényértékesítés előtt realizálja a teljes deficitet, pakettje alacsonyabb áron adható el. Lapunk úgy tudja, ha a bank minden tartalékát felhasználnák a veszteségrendezésre, mintegy 2,9 milliárd forintos negatív eredménytartalék maradna, ami 88 százalékos tőkeleszállítást indokolna. Ezt követően ahhoz, hogy az ÁPV által megtartani kívánt tulajdoni arány megmaradjon, mintegy 4 milliárd forintos tőkeemelést lehetne végrehajtani.
Az ÁPV lehetőségként számol azzal is, hogy egy harmadik befektető kivásárolja az államot és a külföldi befektetőket is, ha nem sikerülne elfogadható kiszállási árban megegyeznie a belgákkal. Ekkora invesztícióra a belföldi hitelintézetek közül az OTP Bank lehetne alkalmas (amely egyébként befektetési lehetőségeket keres). ( Az OTP esetleges érdeklődéséről lásd cikkünket a 11-12. oldalon.) Egy ilyen megoldás azonban az eddigi információk alapján egyelőre inkább elvi lehetőségnek tekinthető, mert a KBC - mint már többször deklarálta - a K&H-ba való befektetést hosszú távú invesztíciónak tekinti. A KBC-nek nincs opciós vételi joga az állami részvénycsomagra, az ÁPV kezét azonban némileg megköti, hogy egy tulajdonosnak a privatizációs szerződés szerint legfeljebb öt százalékot értékesíthet.
Az árvitát megfigyelők szerint megoldhatná, ha a KBC az állammal opciós szerződést kötne. A belga tulajdonos tavaly májusban legkorábban 2001 májusa után érvényesíthető vételi opciót kapott az Irish Life tulajdonrészére. A megajánlott ár mintegy 140 százalékos árfolyamnak felel meg.
BARNA ZSUZSA