Árulják a Postabank rossz hitelét

Március 16-ig lehet jelentkezni az I. kerületi kereskedelmi központ, a Hattyúház építésére 1994-ben alapított EBÉ Rt. 1,8 milliárdos tartozásának, illetve tulajdonjogának megvásárlására. A cég vagyonát kizárólag a Hattyúház képezi, bár információink szerint az épületkomplexum tervezőirodája, a Nagy Ervin képviselte Kupola Kft. 100 millió forintos szellemi értéken apportálta a terveit is. Dékány Imrétől, az EBÉ Rt. vezérigazgatójától - a programot finanszírozó Postabank Rt., illetve a műszaki ellenőrzést végző Postabank Invest Rt. delegáltjától - megtudtuk, hogy a kiírt adósság a Postabankkal, illetve a kivitelező KÉV-Metró Kft.-vel szemben halmozódott fel 1996 áprilisa óta.
(Információink szerint az EBÉ Rt. 1996 áprilisában vette fel az első hitelt, 35 százalékos kamatra, az utolsót pedig 1998 elején, 25 százalékos kamatra. A cég összes hitel- és egyéb tartozása 2,9 milliárd forintot tett ki. Ebből törlesztett a KÉV-Metrónak, a Postabanknak, valamint kifizette a telek teljes, 400 millió forintra rúgó vételárát az I. kerületi önkormányzatnak.)
Csak a telektulajdonos járt jól
A most eladásra meghirdetett 1,8 milliárd forint a Postabanktól felvett 1,35 milliárd forint összegű hitelt és a 450 millió forint kamatot tartalmazza. Ezen felül a Postabank tavaly május után felfüggesztette a kamat felszámítását, ami 300 millió forintot tenne ki, de erre már nem formál jogot a járulékok fejében. Az 1,8 milliárdon felül azonban 394,5 millió forint a KÉV-Metró Kft. felé fennálló tőketartozás, amihez 65 millió forint késedelmi kamat járul.
A KÉV-Metró a Hattyúház kivitelezőjeként a teljes beruházást előfinanszírozta, és ezt az összeget az EBÉ már nem tudta visszafizetni. (Más forrásból úgy tudjuk, az utóbbi időben tárgyalások folytak arról, hogy a KÉV-Metró bizonyos helyiségek tulajdonjogának megszerzése fejében lemondana követeléséről.)
A PB Rt. tavaly május 25-én élt a részvényekre kötött opciós szerződésével: az érdekeltségébe tartozó Fúzió Kft. ugyanis megszerezte a részvények 100 százalékát. Szabó Zoltán, a társaság korábbi vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy ez a részvényszerzés per tárgyát képezi, ugyanis az 1998. május 25. előtti tulajdonosok nem ismerik el a részvényekre kötött opciós szerződés jogszerűségét. (Az akkori tulajdonosok: Láng János - azóta is a cég igazgatósági elnöke -, Nagy Ervin - a komplexum eredeti építész-tervezője -, Szabó Zoltán, valamint három ügyvéd.) Szabó Zoltán szerint az opciós szerződés nem a felek szabad akaratából köttetett, hanem kényszerhelyzetben (a bank azt jelölte meg a hitelfolyósítás feltételéül). Véleménye szerint egy részvény-zálogszerződés formája felelt volna meg a kölcsönös szándékoknak. Kérdésünkre, hogy akkor miért írták alá a szerződést, azt válaszolta, hogy e nélkül a beruházást nem lehetett volna befejezni. Szabó Zoltán elmondta: a Postabank cége a szerződés értelmében - a mostani kiírással egyezően - 1 százalékos árfolyamon szerezte meg a részvényeket.
A hitelezők szaladtak a pénzük után
Dékány Imre véleménye szerint a társaság vezetése már a kezdet kezdetén elszámította magát: túl magas folyó bevételt tervezett az irodaértékesítésből, ebből szándékozott finanszírozni a további beruházást. Ehhez hozzájárult az építés kálváriája, amelynek során Nagy Ervin is - a szerzői jogok megtartása mellett - kiszállt a programból. 1997 végén egy nagyobb tűzeset, máskor a pénzhiány akasztotta meg a munkálatokat. A beruházás utolsó szakaszában finanszírozási kényszer alakult ki, hiszen minden hitelező tudta: ha beszünteti a további tőkejuttatást, a Hattyúház soha nem készül el, és akkor még a remény is elszáll a befektetés valamelyes megtérülésére. Az EBÉ Rt. vezetése eredetileg 6-8 évre tette a hitelek visszafizetésének idejét és a profittermelő időszak kezdetét. Szabó Zoltántól - aki szerint reális számítások alapján dolgoztak - úgy tudjuk, a program teljes egészében hitelből valósult meg. A hitelt elsősorban azért nem tudta törleszteni a társaság, mert az említett gondok miatt másfél évet csúszott az átadás: az utolsó időkben azonban - mint azt Dékány Imre elmondta - napi 1 millió forinttal növekedett a hitel kamata. A Postabank tavaly májusban a részvényopció lehívásával nyilvánította ki, hogy bizonytalannak látja a kihelyezés megtérülését.
Az EBÉ vezérigazgatója a most kiírt pályázattal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az intézmény kitűnő hosszú távú befektetés, mivel már aktiválódott, és jelentős bevételek származnak az eladási árakból, illetve bérleti díjakból. Dékány Imre elmondta: az irodák bérleti joga már elkelt, az 59 üzlethelyiségből azonban még 32 bérlőre vagy vevőre vár. Az elhelyezkedéstől függően négyzetméterenként 35-50 márka a havi bérleti díj, 350-500 ezer forint a vételár.
Szabó Zoltán - aki január 19. óta nem dolgozik a cégnél - elmondta, hogy a Postabank igényt tart egy, a Hattyúház földszintjén levő, 300 négyzetméteres helyiségre, amelynek áráról az előző vezetés nem tudott megegyezni a bankkal. A PB ugyanis az EBÉ-nek a Postabank Investtel szemben fennálló - eddig nem említett - 100 milliós tartozása fejében szerette volna megvásárolni az ingatlant, ám azt az akkori menedzsment 150 millióra taksálta. Az üzlet máig nem jött létre.
Vevőjelöltek már vannak
Lapunk információi szerint a Hattyúház cégére kiírt tenderen indulni kíván a Hattyú-Invest nevű kft., amely a Lovas Péter által irányított Municipal Önkormányzati Kárpótlási Jegy Befektető Rt. érdekkörébe tartozik. (A Municipal korábban teljes egészében megvásárolta a McDonald'stól a Faipari Ingatlanhasznosítási Kft.-t, amely közvetlenül jegyzi a Hattyú-Investet - NAPI Gazdaság, 1998. november 19., 1-6. oldal.) Lovas Péter, aki - testvérével, Lovas Tamással együtt - az önkormányzati belterületi földekkel kapcsolatos alkufolyamat során jutott jelentős tőkéhez, kérdésünkre elismerte, hogy a Municipal több ingatlanbefektetési lehetőséget is vizsgál, és a Hattyúház is köztük van. Más forrásból származó információink szerint Lovas Péter 1998 közepén "vetett szemet" az üzletre, ám meg kellett várnia a pályázatot. Lovas Péter ezt nem kívánta kommentálni, csupán azt tette hozzá, hogy jelenleg vizsgálják a tenderkiírást.
Szabó Zoltán leszögezte: meggyőződése szerint a Hattyúház már rendkívül jövedelmező beruházás lehet, így - amennyiben sikerül megfelelő tőkéstársat találnia - ő és az EBÉ volt vezetői is részt kívánnak venni a pályázaton. Hozzátette: esetleg a per eredményeként is hozzájuthatnak a részvényekhez, ám ez ügyben még nem tartottak egy tárgyalást sem.
MARNITZ ISTVÁN