Bécsben elfogták az Ybl Bank volt vezetőjét

Magyarország rendszerváltás utáni első magánbankja 1992. június 21-én jelentett be fizetésképtelenséget, az ügyészség pedig később négy ember, O. Nagy Imre bankelnök, Jamniczky Zoltánné vezérigazgató, Körmendi Éva vezérigazgató-helyettes és Porkoláb Tamás, az Általános Vállalkozási Bank váltóüzletágának főmunkatársa ellen emelt vádat. Az első és másodfokú bíróságok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt O. Nagyot és Jamniczkynét négy év végrehajtandó szabadságvesztésre, négy év közügyektől eltiltásra és tíz-, illetve ötmillió forintos vagyonelkobzásra ítélték, Körmendi és Porkoláb három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kapott. 1997 márciusában a volt bankelnöknek - egészségi állapotára tekintettel - engedélyezték büntetése félbeszakítását, ám 1998 augusztusában az Igazságügyi Minisztérium elutasította a legújabb kérelmet. O Nagy ezt követően nem tért vissza a büntetés-végrehajtási intézetbe.
A bíróságok szerint O. Nagyék ötmilliárd forint kárt okoztak azzal, hogy 1992. április 7. és június 23. közt a bankelnök két és fél milliárd forintnyi hitelt folyósított vállalatainak, a mintegy 30 kft.-t összefogó úgynevezett Hepta-csoportnak. A bank által a nyár derekára folyósított összes hitelállomány már megközelítette a hatmilliárd forintot. Minderre O. Nagyéknak annál is inkább rálátásuk volt, mert a Hepta-csoport irányítását lényegében ők gyakorolták, mondták a hatóságok. A tárgyalóteremben meghallgatott igazságügyi könyvszakértő úgy látta, a milliárdos hiteleknek nincs nyoma belföldön, a fedezetként felajánlott ingatlanokat pedig vagy jelzálog terhelte vagy pedig nem történt meg a tulajdonjog bejegyzése.
O. Nagy közvetlen környezetéből származó információink szerint 1992 júniusában az Ybl Bank megvádolt vezetését azonnal eltávolították, ezért a későbbiekben nem tudhatták meg, hogy mi történt a vagyonnal. Nem adták ki számukra az adatokat, ezért csak a másodfokú ítélet után lettek kész azzal az anyaggal, ami bizonyítja, hogy a bank vagyona a bukás ellenére is kétszeresen biztosítva volt, vagyis 1992-ben pozitív felszámolás jöhetett volna létre.
A volt bankelnök által felkért igazságügyi könyvszakértő szerint a kölcsönszerződések alapján folyósított hitelek ingatlanokkal, ingóságokkal fedezettek voltak, ez a fedezettség pedig 200 százalékos volt, hasonló a szokásos pénzintézeti átlaghoz. A szakvélemény szerint a fedezetre felajánlott tárgyi eszközök azonnal mobilizálhatók lettek volna, ha még a felszámolás megkezdése előtt az Ybl Bank foglalkozik a fedezetek behajtásával. A jelzálogok érvényesítése vagy az ingóságok értékesítése megkezdésének azonban sehol nincs nyoma az iratokban. A volt bankár szerint - mint megtudtuk - a fedezetérvényesítéssel senki sem foglalkozott, és a jelzálogból eddig megtérült és a mai napig rendelkezésre álló ingatlanok a felvett kölcsönök 88 százalékára fedezetet adtak. A más vagyonrészekből történő megtérülés és a konszolidáció összege ezt a százalékarányt tovább javította volna, ám mindez nem került bele a felszámolási mérlegbe. O. Nagy információnk szerint azt is állítja, hogy a vagyon "fillérekért" került át a Polgári Bankhoz.
DRÁVUCZ PÉTER