A társaság szakértői Londonban olyan számítógépes rendszert üzemeltetnek, amely egyfelől nyilvántartja a Visa-kártyákkal elkövetett valamennyi csalást, másfelől észleli a csalások visszatérő elemeit. A tapasztalatok szerint Magyarországon nem utolsósorban a szervezett bűnözőkkel együttműködni kész kereskedők gyakran viszonylag magas aránya magyarázza a nemzetközi összehasonlításban sok visszaélést. Remsik szerint a csalásban közreműködő kereskedelmi egységek között kisebb boltok mellett nagy üzletláncok vagy benzinkúthálózatok tagjai is felbukkannak.
A szakember szerint a magyar bankok elsősorban a partnernek kiválasztott kereskedők - és alkalmazottaik - alaposabb ellenőrzésével, illetve az eladók POS-terminálokhoz való hozzáférésének "perszonalizációjával" (például egyéni PIN-kód bevezetésével) csökkenthetik a visszaélések magas számát. Radu Obreja, a társaság magyar, román, szlovén és bolgár piacért felelős területi igazgatója örvendetesnek nevezte, hogy a Visa-kártyákat elfogadó kereskedők száma 1998 második félévében ugyan visszaesett néhány százalékkal, ám az elektronikus POS-terminálok aránya jelentősen nőtt a kézi kártyalehúzók rovására. A Visa logóját viselő, Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma tavaly 47 százalékkal növekedett és decemberben átlépte az egymilliót - mondta el Obreja, hozzátéve, hogy továbbra is rendkívül magas - mintegy 90 százalékos - a legegyszerűbb debit-kártya, a Visa Electron aránya. A nemzetközi fizetési rendszer kártyáit elfogadó ATM-ek száma meghaladja a kétezret, a POS-terminálok száma pedig a 18 ezret.
(NAPI)
