BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Melyik lesz a következő dél-amerikai dominó?

Az ecuadori központi bank áttért a sucre szabad lebegtetésére, hogy ezzel is megpróbálja megvédeni a nemzeti valutát a brazíliai leértékelést követően meg-megújuló spekulációs támadásoktól.

2000. február 15. kedd, 00:00

A gyakorlatilag a sucre devalválását jelentő lépésre pénteken került sor azután, hogy előző este lemondott Fidel Jaramillo pénzügyminiszter, mivel a törvényhozás módosítva fogadta el az 1999. évi költségvetést, s így abban már nem szerepeltek a költségvetési deficit erőteljesebb csökkentését célzó adónövelések.
A 12 milliós dél-amerikai ország költségvetési hiánya a most véget ért pénzügyi évben 1,2 milliárd dollár körül alakult, az elfogadott új büdzsé ennél 500 millió dollárral kevesebbet enged meg. A GDP növekedése 1998-ban 0,8 százalékot ért el, 43,4 százalékos infláció, 100 százalék fölötti kamatszint és 15 milliárd dollár körüli államadósság mellett. A nemzeti valutát tavaly kétszer is leértékelték a világméretű pénzügyi válság nyomán, aminek folytán 1998 során összesen 54 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben.
Az ország valutatartalékai ez év eleje óta 1,7 milliárd dollárról 1,4 milliárdra estek vissza, s elemzők szerint Quito csak nagy nehézségek árán lesz majd képes törleszteni idén esedékes 410 millió dollárnyi kötelezettségeit kormányhitelei után, nem is beszélve arról, hogy a magánbankokkal szemben fennálló 3,8 milliárd dollárnyi tartozás után egy éven belül 2,1 milliárd dollárt kellene fizetnie. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy február 22-én IMF-küldöttséget várnak Ecuadorba, s egyes hírek szerint a Nemzetközi Valutaalap 400 millió-1 milliárd dollár közti hitelt készül nyújtani az andesi országnak.
Azt, hogy mi miatt romlott meg a viszony a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő EHF között, mindkét cég másként látja. A Budapest Bank arra hivatkozik, hogy az EHF a hitelszerződés felmondásának idejére elvesztette teljes alaptőkéjét, sőt azon felül is keletkeztek tartozásai. Az EHF alaptőkéjét annak a cseh Interbankának a részvényei tették ki, amiért az EHF 1994-ben és 1995-ben összesen 1,4 milliárd forintot fizetett, de mivel az Interbanka a csőd szélére jutott, azon csupán 105 millió forintos áron tudott túladni.
Az EHF más okokat sejt a hitelszerződés felmondása mögött. Szerinte ugyanis a BB meg akarta vásárolni az EHF faktoringüzletágát, lévén hogy más bankoktól eltérően ekkor még nem volt saját követeléskivásárló cége. A bírósági tárgyaláson elhangzott, hogy 1996-ban megbeszélések voltak erről a BB és az EHF között, ám az üzletág vételárában nem tudtak megegyezni. Azon a napon, amikor a BB tudomást szerzett az EHF igazgatóságának elutasító határozatáról, leállította a számlaforgalmat, az EHF szerint jogellenesen. 1996. december 11-én, engedve a "zsarolásnak", az EHF kiállított egy szándéknyilatkozatot eladási készségéről és a BB ekkor újra engedélyezte a pénzmozgást az EHF számláján. Ez a szerződés azonban mégsem jött létre, aminek az EHF szerint az volt a következménye, hogy a BB december 18-án végérvényesen felmondta a hitelszerződést és zárolta az EHF számláján szereplő összegeket is. Az EHF ezt követően 1997. február 23-án felszámolást kezdeményezett maga ellen, aminek következtében információink szerint a BB-nek vissza is kellett fizetnie a felszámolónak (a Deloitte & Touche Hungary Kft.-nek) a felszámolás kezdő időpontja után zárolt több mint 100 millió forintot. Az EHF a most folyó perben azzal vádolta a BB-t, hogy összekötötte hitelezői és befektetői érdekeit és ezzel visszaélt piaci erőfölényével.
A GVH az ebben a kérdésben hozott elutasító határozatában kitért arra, hogy a BB a követeléskivásárlás-finanszírozási üzletágban csupán 10 százalékos szereplője volt a hazai piacnak, tehát ha az EHF olyan kedvező anyagi helyzetben lett volna, a piac más szereplőihez is fordulhatott volna. Az EHF képviselője szerint viszont a rendkívül összetett kölcsönös fizetési rendszert bármilyen "zavar" felbontja és - ha a cég ki is bírja - legalább fél év, amíg egy másik bankkal tető alá hoznak egy hasonló volumenű hitelszerződést.
Az ítélethirdetés során kiderült: a BB a Legfelsőbb Bíróságon már megnyerte az EHF ellene indított perét, amely a hitelszerződés felmondásának jogtalansága kérdésében indult. (A döntéssel kapcsolatban folyik a felülvizsgálati eljárás.) Egy másik, peren kívüli eljárás is folyik, amelynek keretében a BB jogot formál arra a 400 millió forintra is, amit a felszámolás elrendelése után, de még az EHF-BB szerződés keretén belül fizettek vissza a vevők. Az EHF szerint viszont a BB-t a többi hitelező közé kell sorolni. (A pénz jelenleg részint a BB-nél, részint a felszámolónál, részint bírói letétben van, attól függően, hogy a vevők a perek tudatában hova utalták azt.)
Az egykor legnagyobb hazai faktorálónak számító EHF más bankok bevonásával tavaly év végéig folytatni tudta eredeti tevékenységét, aminek információink szerint csak a hitelintézeti törvény január elsejétől hatályos tilalma vetett véget. A cég felszámolása még nem fejeződött be, mivel számos per folyik más hitelekkel, többek között az úgynevezett "álomkötvény", azóta már "rémálomkötvénnyé" keresztelt jegyzéssel kapcsolatban is.
M. I.

Ez is érdekelhet