Az ÁPTF a könyvvizsgálói jelentések valamint a Postabank 1998. szeptember 30-i állapotára vonatkozó saját minősítését is figyelembe véve úgy vélekedik, hogy a hitelintézet 1998 végére várható céltartalékhiánya 90-92 milliárd forint. A Postabank vezetése a tavalyi évre 158 milliárd forint veszteséget prognosztizált, amiből 144 milliárd forint a céltartalékhiány következménye, 16 milliárd forint pedig banküzemi veszteség, ennek alapján született döntés a bank 152 milliárd forinttal való feltőkésítéséről, amit decemberben végre is hajtottak. A felügyelet szerint nem valós a MFB mintegy 39 milliárd forintos vesztesége sem, amit az állami költségvetés 37,7 milliárd forintos tőkeemeléssel ellentételezett. Ennek egyébként két fő összetevője van: a postabanki befektetés elértéktelenedése (24-26 milliárd forint), valamint az MFB ügyleteivel összefüggő, az orosz válság miatt bekövetkező veszteség. A postabanki tulajdonszerzés fedezetének nagy részét az MFB már korábban megkapta az ÁPV-től, így a részvények leértékelése helyzetét kismértékben érintette - állítja Nyers Rezső alelnök, aki szerint nem kellett volna ugyanazt a lyukat kétszer betömni. Lettek volna más megoldások is, így például a Postabank decemberi állami tőkeemelését részben az MFB-n keresztül lehetett volna végrehajtani. Az orosz válsággal összefüggő céltartalék-képzési szükséglet az ÁPTF szerint nem volt nagyobb, mint más bankok esetében, s azt az MFB saját tartalékaiból is rendezni tudta volna.
A Postabankkal kapcsolatos felügyeleti intézkedések kronológiáját áttekintve kiderül: érdemi intézkedések csak az ÁPTF mostani vezetésének hivatalba lépése után születtek. Tarafás Imre elnök és Nyers Rezső alelnök 1996 júliusától, Gaál Gyula alelnök pedig 1998 áprilisától tölti be hivatalát.
A Postabank-vezér Princz Gábor 1996-ban még egyszemélyben akár százmilliárd forintos ügyletekről is dönthetett, ez a lehetősége azonban 1998 nyarára megszűnt. A felügyeleti beavatkozás lehetőségét éppen az teremtette meg, hogy a spanyol ingatlan-tranzakcióval túllépett a szabályokon. A harmadik csapásirány a rejtett jövedelem- és tőketranszfereket lehetővé tévő csatornák elzárása volt, amelyek segítettek elfedni a valós helyzetet. 1997-ben, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel tervezett második portfóliócsere során a Postabank saját részvényeit cserélte volna könnyen mobilizálható üzletrészekre. Ez több milliárd forintos rejtett jövedelemtranszfert tett volna lehetővé, ha az ÁPTF engedélyezi. A Pénzintézeti Központ (PK) Bank eladását az Atlasz Biztosító vezette konzorciumnak jogilag nem lehetett megakadályozni, mert a vagyonkezelőhöz beadott egyetlen pályázat megfelelt a hitelintézeti törvény feltételeinek. A felügyelet azért javasolta mégis új pályázat kiírását, mert a 119 százalékos ajánlati ár jóval alacsonyabb volt, mint a PK Bank akkori tőkeértéke alapján számított 200 százalékos árfolyam. A negyedik csapásirány a felügyelet által elkerülhetetlennek ítélt lépések folyamatos, írásban történő jelzése a kormányzatnak.
A bank első átfogó vizsgálatára az Arthur Andersen Kft. kapott megbízást 1995 májusában, de a vizsgálat csak 1996. június 24-én kezdődhetett meg, mert előbb Princz maga kérte az elhalasztását, majd a legmagasabb szintről érkezett erre kérés (a "türelmi időszakban" Rusznák Tamás vezette az ÁPTF-et). A vizsgálat azonban végül lezajlott, s a felügyelet 1996 decemberében annak eredményei alapján javasolta a bank stratégiájának gyökeres átalakítását. A Postabank az 1996-os céltartalékhiányt úgy tudta áthidalni, hogy az állam 1997-ben 12 milliárd forint összegű garanciát vállalt egyes befektetéseire . Az ÁPTF már 1997 márciusában a Postabank állami konszolidációjára és vezetésének gyökeres átalakítására tett javaslatot a pénzügyminiszternek.
Ezután jött 1997 novemberében az ismételt tájékoztatás a pénzügyminiszternek a Postabank súlyos helyzetéről, decemberben pedig már annak kilátásba helyezése, hogy a szükséges intézkedések elmaradása esetén az ÁPTF kényszerintézkedéseket kénytelen foganatosítani. Az 1997. első félévi mérleget végül az ÁPV-vel végrehajtott portfóliócsere szépítette meg, az 1997. végi mérleget pedig a PK Bank garanciavállalásával csinosította ki Princz. 1998 januárjában a felügyelet arról tájékoztatta a pénzügyminisztert, hogy a bank privatizálása rövid időn belül valószínűtlen, s azonnali tőkeinjekció szükséges. A pénzügyminiszter ekkor dobta be a köztudatba a "brit befektetőket". A tranzakciót az ÁPTF akadályozta meg, megtagadva az engedély megadását. A felügyelet tavaly szeptemberben elsőként kezdeményezett rendőrségi vizsgálatot, amikor a Postabank helyzetéről készült könyvvizsgálati jelentés alapján bejelentést tett az ORFK-hoz.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
"Úgy tűnik, nem tett meg mindent az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a közelmúltban lezajlott bankbotrányok és brókercégcsődök kezelése során" - összegezte tegnap Járai Zsigmond a Pénzügyminisztérium csütörtökön zárult vizsgálatának eredményét. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a vizsgálat eredményét még egyeztetni fogja a Magyar Nemzeti Bank elnökével és az ÁPTF vezetőjével. Az anyagban nincs utalás személyi felelősségre. Járai Zsigmond azt is közölte, hogy a hét végi kormányülésen is foglalkoznak majd a vizsgálattal.
(MTI)