A jégkárbiztosításokba is beépítik a "tűzadót"

A hazai biztosítók ismét az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy az semmisítse meg a tűzvédelmi törvény azon passzusát, amely arra kötelezi a társaságokat, hogy a nem életbiztosítási díjbevételük 1 százalékát utalják át a költségvetésnek. Az Alkotmánybíróság 1997-ben már megsemmisítette a törvénytervezet előző változatának hasonló passzusát, akkor azonban az ügyet érdemben nem vizsgálták, hanem formai hibára hivatkozva határoztak. Az előző parlamenti ciklus utolsó ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a törvényt - benne a módosított részt is -, így az 1999. január 1-jétől hatályos.
A biztosítók beadványa szerint a tűzoltóság technikai fejlesztésére átutalandó hozzájárulás diszkriminatív, mivel csak azokat az állampolgárokat sújtja, akiknek van valamilyen biztosítása. A társaságoknak ugyanis a "minimális díj" elve szerint be kell építeniük a biztosítási díjba a kockázati elemek mellett a költségeket is, így a költségnövekedést automatikusan áthárítják az ügyfelekre. A nem életbiztosítási díjbevételben szerepel számos olyan üzletág - például jégkárbiztosítás, menedzseri felelősségbiztosítás -, amelyben semmilyen formában nem szerepel tűzkár, illetve arra szóló biztosítás. Azoknak a szerződéseknek a díján belül pedig, amelyekben szerepel a tűz elleni biztosítás, szinte lehetetlen különválasztani a tűzkárra vonatkozó díjrészt. Egy lakásbiztosítási díjban például szerepel baleset- és vízkár elleni biztosítás, valamint olyan felelősségbiztosítás is, amelyre akkor fizetnek például a társaságok, ha a családi eb megharap egy járókelőt.
A hazai piacon 17 biztosító társaság foglalkozik nem életbiztosítási üzletágakkal, az összdíjbevétel 44 százaléka a Hungáriához, 14 százaléka az ÁB-Aegonhoz, 13,9 százaléka a Providencia Biztosítóhoz folyt be tavaly. Az üzletágakból 1998 első háromnegyed évében 117,1 milliárd forint díjbevétel származott, és a felügyelet előzetes becslése szerint a díjak összege 1998-ban várhatóan eléri a 150 milliárd forintot.
GILYÉN ÁGNES