A jugoszláviai gyárfoglalás visszaüthet az Alkaloidára

Az SPI Pharmaceuticals (az ICN elődje) 1991-ben vegyes vállalatot alapított a Galenika Pharmaceuticalsszel, Jugoszlávia legnagyobb gyógyszergyártójával. Az SPI-nek 75, a Galenikának 25 százalékos tulajdonrésze volt. 1994-ben az SPI egyesült az ICN Biomedicalsszel, az ICN Pharmaceuticalsszel és a Viratekkel - létrehozva az ICN Pharmaceuticalst. A jogutód cég továbbra is a részvények 75 százalékával rendelkezik a belgrádi gyárban. Az ICN-nel szemben a szerb egészségügyi alap időközben 170 millió dolláros adósságot halmozott fel, amiből 1998 közepén az esedékes 39 millió kifizetését megtagadta és azóta sem teljesítette.
Az ügy következő fejleményeként a szerb kormány a múlt hét végén a rendőrséggel elfoglaltatta az ICN belgrádi gyárát, és kijelentette, hogy a vállalatban az ICN része 75 helyett csak 35 százalék, mivel csak ennyit vásárolt meg a privatizáció során. Miután a rendőrség megszállta a gyárat, a korábbi vezetőt, Milan Panic exkormányfőt leváltották, és a helyére Marija Krsticet, a szerb egészségügyi miniszter tanácsadóját nevezték ki. A tulajdonviszonyok változása feltehetőleg úgy zajlott, hogy a kisebbségi tulajdonos Galenika részét állami tulajdonnak nyilvánították, majd a szerb egészségbiztosító tulajdonába utalták át.
Az akcióval - Jerney elmondása szerint - a egészségbiztosítót mentesíteni próbálják a 170 millió dolláros kötelezettség visszafizetése alól, emellett a gyárban található mintegy 80 millió dollár értékű anyagkészletet felhasználják az ország gyógyszerellátására.
Hétfőn felfüggesztették a termelést a belgrádi üzemben.
Az igazgató szerint a tetemes adósság mellett politikai okok miatt vette a szerb kormány irányítása alá a belgrádi üzemet, amelyet a rendőrség megjelenése előtt senki sem értesített.
A vegyes vállalat létrehozásakor a szerződés utolsó bekezdésébe belefoglaltatta az ICN, hogy ha bármilyen probléma merül fel a szerződés betartásával kapcsolatban, akkor független párizsi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Jerney tájékoztatása szerint a cég már hétfőn benyújtotta a bírósághoz a megfelelő dokumentumokat.
Magyarországra mindenképpen hátrányos lehet a belgrádi incidens, hiszen a külföldi befektetők a kelet-közép-európai térség országait sokszor egy kalap alá veszik. Emellett a magyarországi gyárnak már konkrét beruházási tervei voltak amerikai befektetők támogatásával, aminek feltehetőleg búcsút mondhat - mondta Dupcsák László, az ICN legnagyobb magyar érdekeltségének, a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyárnak az elnök-vezérigazgatója. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy 24 saját fejlesztésű termékük közül 19-et a belgrádi gyárban állítanak elő, és így - mivel leállt a termelés - ezekből átmenetileg hiány lehet a magyar piacon.
Az ICN Pharmaceuticals Inc. 1996-ban szerzett 67 százalékos tulajdont a tiszavasvári Alka-loida-gyárban, amelyben az ÁPV Rt. 25,6 százalékkal, a Postabank 4 százalékkal részesedik, a helyi önkormányzat és a dolgozók pedig a fennmaradó részvényeken osztoznak. Azóta mintegy 40 millió dollárt fektettek be - az 1997-es tőkeemeléssel együtt - Magyarországon. Az ICN-nek 97,3 százalékos tulajdonrésze van a Fúzió-Pharma Rt.-ben, 44 százalékos a Reanal Finomvegyszergyárban, továbbá 25 + 1 százalékot birtokol az Omker Rt.-ben.
A tiszavasvári ICN-gyár jegyzett tőkéje 6,96 milliárd forint. 1998-at 13,2 milliárd forintos árbevétellel és egymilliárdos nyereséggel zárta, szemben az 1997-es 11,7 milliárdos forgalommal és a 742 milliós nyereséggel. Az idei üzleti terv 16 milliárd forint árbevételt és 2,5 milliárd forint nyereséget irányoz elő. Dupcsák László tájékoztatása szerint működésük során osztalékot nem vettek ki, a nyereséget vagy beruházásra, vagy a forgótőke feltöltésére fordították. A gyár termékeinek 60 százalékát exportálja. Ebből legtöbbet az ICN-en keresztül az EU országaiba, az USA-ba és Japánba szállít, míg 40 százalék a magyar piacra kerül.
I. M.