Az ABB - amely 1988-ban jött létre a svéd Asea és a svájci Brown Boveri egyesülésével - akkori 18 milliárd dolláros éves forgalmát 1998-ra 36 milliárd dollárra növelte. A világ 105 országában 1200 vállalat tartozik a csoporthoz, és ezekben 225 ezer embert foglalkoztat. A cég 1989-ben jelent meg Magyarországon, ekkor megvásárolta a budapesti Láng Gépgyár turbinagyártó és hegesztőüzemeit. Az üzemeket működtető, turbina-, kondenzátor-, hőcserélőgyártással, erőmű-karbantartással foglalkozó ABB Power Generation Kft. minőségi központként három éve az ABB európai kondenzátor- és hőcserélő-szállítója, így termékei 90 százalékát exportálja. Az ABB egyre jobban támaszkodik a magyar konstruktőrökre, amit az jelez, hogy az új berendezések tervezésére mérnöki csapatot állított össze.
Az ABB Power Generation létrejöttét követően gombamódra kezdtek szaporodni az ABB itteni cégei. Az ABB Kft. az Asea Brown Boveri termékeinek magyarországi forgalmazásával, az ABB Energir Kft. pedig villamosenergia-szállításhoz szükséges berendezések és rendszerek forgalmazásával és részben gyártásával kezdett foglalkozni. Sorra alakultak azok az ABB-vállalkozások is, amelyek különböző cégek elektromos karbantartó részlegeinek megvásárlása nyomán jöttek létre (ezekről lásd külön írásunkat). Az ABB 1998 nyarán az ÁPV Rt.-től megvásárolta a Láng Gépgyár többségi tulajdonrészét, amelyben korábban nem volt érdekeltsége. Az ABB Láng Gépgyár Rt. ma 90 százalékban az ABB tulajdona, a részvények fennmaradó 10 százaléka pedig a cég dolgozóinak birtokában van. A Láng fő profilja továbbra is a kazángyártás marad, s a Power Generationnel együttműködve a hőerőművek rekonstrukciójában, karbantartásában kíván részt vállalni. E tevékenység kezdete a várpalotai fűtőmű építése volt. A Láng megvásárlásával az ABB mintegy 80 ezer négyzetméternyi gyárterülethez jutott hozzá, ahol 1998-ig maga is csak bérlő volt. Az ingatlan kezelésére az ABB újraélesztette a kilencvenes évek elején papíripari folyamatirányítással foglalkozó, de aztán sokáig alvó ABB Pacont Folyamatirányítási Kft.-t, amely az összes ABB-érdekeltség ingatlanait gondozza. A Láng telepén jelenleg még számos bérlő tevékenykedik, hiszen a cég korábban részben az általuk fizetett díjakból tartotta fenn magát. Az ABB a Láng Gépgyár Rt.-ben egyrészt a termelésre kíván koncentrálni, másrészt leendő cégei számára is területekre van szükség, így a bérlőktől fokozatosan megválik.
A gyártelepen régi épületeket lebontanak, irodákat alakítanak ki, s parkosítanak. Ide költözik majd a Hartmann & Brown magyarországi képviselete is, amely integrálódik az ABB Kft.-be. A Hartmann & Brown az irányítástechnikával foglalkozó Elsag Bailey érdekeltségi körébe tartozik, amelyet nemrégiben 2,2 milliárd dollárért megvásárolt az ABB. Ez volt a cég eddigi legjelentősebb akvizíciója.
Hegedűs Péter szerint az ABB Magyarországon is további terjeszkedésre készül, hiszen itt nagyobb forgalomnövekedés várható, mint Nyugat-Európa országaiban. 1998-ban az ABB magyarországi cégeinek - amelyek több mint 2 ezer embert foglalkoztattak - összes árbevétele 100 millió dollár körül alakult.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
Az ABB szervizcégei közé tartozik a balatonfűzfői Nitrokémiánál az ABB Gevius Kft., a dunaújvárosi Dunaferrnél az ABB Elektroszerviz Kft. és a Fertőszentmiklóson létesített, elektromos motorok javításával foglalkozó ABB Szerviz Kft. A Budapesti Vízművektől vízmérőóra-javító részlegét vette meg az ABB, mely ma ABB Kent Vízmérő Kft. néven működik, s a tervek szerint a javításon kívül gyártani is fog majd vízmérő órákat. Az ABB jelenleg a tiszaújvárosi TVK-val tárgyal az ottani karbantartó részleg megvásárlásáról. A cégnek az utóbbi években a vasúti járműjavításban is volt érdekeltsége az ABB-Daimler Transportationhez (ADtrans) tartozó dunakeszi járműjavító, az ADtrans MÁV Dunakeszi Kft. révén, azonban az ADtransban lévő 50 százalékos tulajdonrészét az ABB néhány hete eladta partnerének, a Daimler-Chryslernek, így a magyar leányvállalatban is megszűnt a közvetett részesedése (NAPI Gazdaság, 1999. február 8., 1. oldal).