A HCM az elmúlt évben 618 ezer tonnányi cementet értékesített, ennek túlnyomó hányadát, 590 ezer tonnát belföldön. A hatszáz embert foglalkoztató társaság mind a termelést, mind pedig 6,8 milliárd forintos árbevételét illetően elmaradt a tervezettől, ám ennek ellenére jelentékeny nyereséget ért el, amelynek összegét azonban egyelőre nem közölték. A HCM úgy tudott profitot termelni, hogy tavaly is csak az egyik gyártóvonalát üzemeltette, így kapacitásának alig 50 százalékát használta ki.
A cég fejlesztésekre - környezetvédelmi beruházásra, gépbeszerzésekre, az informatikai rendszer modernizálásra és a kőbányától a gyárig tartó szállítószalag hangszigetelésére - 1,2 milliárd forintot fordított.
Nagy István szerint ugyan a gazdasági konjunktúra Északkelet-Magyarországon is éreztette hatását, ám a piac megnövekedett igényét elsősorban az import fedezte. Az a tény, hogy a közelmúltban egy társvállalat, a Bélapátfalvi Cementgyár bezárta mészüzemét, szintén a külföldről származó olcsó mésznek köszönhető. A HCM évi 110 ezer tonnás mésztermelését egyelőre nem fenyegeti ilyen veszély, az elnök-vezérigazgató azonban úgy véli, hogy az államilag erősen dotált, főleg ukrán importot kvótákkal lehetne szabályozni. Szerinte az innen származó cement az amúgy is nehéz helyzetben lévő keleti országrész piacait árasztja el, és az itteni gyárakat hozza nehéz helyzetbe.
Idén 7-8 milliárd forint árbevétellel számol a HCM. A termelés jelentősebb felfutására továbbra sincs sok remény, annak ellenére, hogy jelentős beruházások kezdődnek a térségben és folytatódik az M3-as autópálya építése is. A társaság - amely a hazai cementgyárak közül elsőként kapta meg az ISO 14 001-es környezetvédelmi tanúsítványt - visszafogja beruházásait is, az elmúlt évi összegnek mintegy felét fordítják majd fejlesztésekre.
I. S.
