Az integrált takarékszövetkezetek összesített mérlegfőösszege 1998. december 31-én 310,3 milliárd forint volt, ami 56 milliárdos növekedést jelent az 1997-es adatokhoz képest. Ezt elsősorban a betétek és a kibocsátott értékpapírok állományának 26,2 százalékos emelkedése magyarázza. A megtakarításokon belül a folyószámlák és a látra szóló betétek (összesen 50,9 milliárd forint) aránya mintegy 20 százalék volt.
Az elmúlt év során a szövetkezetek a forrásgyűjtési kör szélesítésére törekedtek a vállalkozókon túl az önkormányzati szektor megnyerésével. Jelenleg 100-nál több polgármesteri hivatal számláját vezeti valamely szövetkezet. Ez ugyan még nem sok, de az OTP Bank "monopóliumát" valamelyest sikerült megtörni. 1999-ben további önkormányzatok számlavezetését szeretnék elkezdeni a szövetkezetek.
A szövetkezeti hitelintézetek fokozódó hitelaktivitását jelzi az ügyfelekkel szemben követelések 41,4 százalékos emelkedése. A korábbi, alapvetően a lakosságra koncentráló hitelkihelyezés lassú eltolódást mutat a vállalkozói és kisebb mértékben az önkormányzati hitelek irányába. 1997-ben a vállalkozói és egyéb hitelek részesedése 45 százalék volt, az elmúlt évben ez az arány 51,4 százalékot tett ki.
A tavaly egymilliárd forintból megkezdett infrastrukturális fejlesztés 1999-ben is folytatódik, az egységes kisbanki szoftvert várhatóan 50-70 takarékszövetkezetben vezetik be az év végéig. A becslések szerint további egymilliárd forint szükséges az idei fejlesztésekre. A növekvő beruházások és fejlesztések eredményeképpen a szövetkezetek tárgyieszköz-állománya 1998-ban 18,6 százalékkal, 1,7 milliárd forinttal növekedett. A tárgyi eszközökön belül a műszaki berendezések, gépek, járművek 85, míg a beruházások állománya 92 százalékkal volt magasabb az előző évi arányoknál. Az ingatlanok könyv szerinti összértéke 13 százalékkal nőtt.
A szövetkezetek hitelkihelyezési stratégiájában egyre nagyobb szerepet kap az agrárszektor által igényelt forrás biztosítása. A nagyobb társaságok hiteligényét ugyan csak részben tudják kielégíteni, de a családi gazdaságok számára - amelyeknek más bank ritkábban ad kölcsönt - szükséges hiteleket többnyire a szövetkezetek nyújtják. 1998-ban 11 milliárd forint értékű kölcsönt folyósítottak az agrárszektorban, ami 33,1 százalékkal magasabb az 1997-es adatnál. A Takarékbankkal együtt nyújtott agrárhitelek összege elérte a 14 milliárd forintot. A tőkepótló forgóeszközre vonatkozó hitelszerződések összege (a Takarékbankkal együtt) 7,6 millió forint volt az 1997. szeptember eleji indulás óta. A takarékszövetkezetek által nyújtott agrárhitelek 67 százaléka mikrohitel, a kihelyezett összegek átlaga 3,5 millió forint.
Az országban jelenleg 1600 szövetkezeti fiók és 214 integrált takarékszövetkezet működik, ezek 90 százaléka olyan falvakban, ahol kizárólag ezen hitelintézetek nyújtanak pénzügyi szolgáltatást. Méretük miatt bizonyos tevékenységeket csak csúcsbankjukon, a Takarékbankon keresztül tudnak hatékonyan ellátni, amelyben 23 százalékos a tulajdonosi részesedésük. A Takarékbankra gyakorolt befolyásuk azonban a tulajdoni arányuknál nagyobb, hiszen az elsőbbségi részvényeik vétójogot biztosítanak számukra szinte minden stratégiai kérdésben.
I. M.
**** KERETBEN ****
Az MFK Rt. jelezte már részvényvásárlási szándékát Károlyi Vilmoson keresztül a Budai Hengermalom Kereskedőház (BHK) Rt. tulajdonosainak. A BHK szoros kapcsolatokat tart fenn a BH Rt.-vel, de nincs tulajdonosi összefüggés közöttük. Berényi Péter szerint tisztázni szükséges a két társaság közötti viszonyt. Ha az MFK Rt. nem tud tulajdont szerezni a BHK-ban, akkor elképzelhető, hogy a BH-ban őrölt liszt forgalmazásával más céget bíznak meg.