A napokban zárja első félévét Sopronban, a Csonka Üveggyárban az az üvegműves osztály, melynek képzését uniós támogatásból is segíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamara. A soproni Handler Nándor Szakközépiskola hallgatói a Csonka és Fiai Bt. helyi üveggyárában sajátíthatják el a szakmát, a kétéves képzés után olyan bizonyítványt kapnak, amivel az Európai Unió területén is elhelyezkedhetnek. A szakoktatás ugyan a tervek szerint zajlik, a brüsszeli pénz késése miatt azonban a kísérleti modellt a gyakorlatban kipróbáló Csonka-cég mindeddig nem kapott az ígért támogatásból. Magyarország - elsőként a közép-kelet-európai országok közül - 1997-ben pályázhatott először az EU Leonardo da Vinci-programjának támogatására (a programról lásd külön írásunkat).
A laboratóriumi, orvosi eszközöket és dísztárgyakat gyártó Csonka Üveggyár, mely 15 éve indult egyszemélyes kisvállalkozásként, ma a szakképzett munkaerő hiányával küzd. A kilencezer négyzetméteren működő cég harminc alkalmazottat foglalkoztat, de a külföldi piaci lehetőségei kihasználásával a jelenlegi létszám többszörösét is alkalmazni tudná.
A soproni üzem kapacitását tavaly bővítették: a 70 millió forintos beruházással létrehozott új csarnokot környezetbarát, zajmentes olvasztólámpákkal szerelték fel. A kísérleti szakképzés résztvevői így a legkorszerűbb eszközökkel tanulhatják az unióban is hiányszakmaként számon tartott üvegművességet. A Csonka Üveggyár tavaly 230 millió forint árbevételt ért el, ennek mintegy felét tette ki az exportszállítás.
A Németországtól Japánig a világ minden részébe exportáló vállalat saját munkaerőigényének biztosítása reményében vágott bele a szakképzési kísérletbe, ami eddig kétmillió forintjába került. Az alapanyagok, az oktatói tiszteletdíjak és a diákok ösztöndíjának részbeni finanszírozására a kamara a következő félévtől tud támogatásokat folyósítani a cég számára.
Brüsszelből eddig az elnyert összeg 40 százaléka érkezett meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamarához, ami a program elméleti előkészítésére volt elég. A hároméves futamidejű kísérlet a kamara és az oktatási tárca tervei szerint országos szakképzési modellként szolgál majd.
T. J.
**** KERETBEN ****
Az ötéves Leonardo da Vinci szakképzés-fejlesztési program 1995-ben indult és 1999. december 31-ig fogad el pályázatokat. A részvétel feltételeként a tagországok és a pályázatra jogosult államok évente és országonként változó összeggel gyarapítják a Leonardo-program kasszáját, majd az így összegyűlt összeget évente kiosztják a pályázók között. Magyarország - az összeg felét PHARE-pénzekből fedezve - eddig évi 2,65 millió ECU-t fizetett a közös alapba, amelyből három kategóriában igényelhetnek támogatást a pályázók. A mintaprogramok kategóriájában módszerek, tantervek kidolgozásával lehet indulni, ilyen volt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamara gyakorlatközpontú szakoktatási modellje is, melynek támogatására 256 ezer ECU-t szavaztak meg Brüsszelben. A kísérleti modell az oktatók képzésével és a tantervek részletes kidolgozásával indult tavaly szeptemberben, ám ezzel párhuzamosan nyolc szakmunkásképzős diák oktatását is megkezdték.