A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt. még nem adta el zalaegerszegi és budapesti, a Bocskai úton található gyáregységét, amelyek összesen 1,5-2 milliárd forintra becsült értékéből kívánja fedezni 1,5 milliárd forintos, zömében rövid lejáratú kötelezettségállományát - szögezte le a vezérigazgató.
A cég tegnap megtartott közgyűlésén a vezérigazgató beszámolt a cég helyzetéről és az év főbb feladatairól, ám ennek részleteiről Nagy Imre a társaság áprilisi rendes közgyűléséig nem kívánt nyilvános tájékoztatást adni. Annyi bizonyos, hogy az 1993-ban hazai tulajdonba került cég eredményadatai visszaesést tükröznek, amit a társaság a termelésnek dél-budai telephelyére történő koncentrálásával, valamint ingatlanainak értékesítésével kíván ellensúlyozni. (1997-ben a cég egyes márkáit eladta - hasonlóképpen a hitelállomány csökkentésének indokával - az Unilevernek és a Sara Leenek, de ezeket a termékeket bérmunkában továbbra is a Caola gyártja.)
Információink szerint a társaság más vagyontárgyainak eladását is tervezi, de a vezérigazgató egyelőre erről sem kívánt bővebben nyilatkozni. Mint mondta, forrásbevonási stratégiájuk középpontjában továbbra is a zalaegerszegi és a Bocskai úti ingatlan értékesítése áll (NAPI Gazdaság, 1998. szeptember 2., 1. oldal). Az egyik ingatlan 1,5-2 hónapon belül elkelhet, amire az ingatlanforgalmazókkal folytatott intenzív tárgyalások szolgáltatnak alapot - fejtette ki Nagy Imre.
A közgyűlésen 5 fősről 3 fősre csökkentették az igazgatóságot, melynek Benkő László maradt az elnöke, a tagja a vezérigazgatón kívül Pálinkás János, a kutatás-fejlesztési vezérigazgató-helyettes lett. Az 5 tagú felügyelőbizottságnak újra tagja lett Pongrácz Tibor, korábbi igazgatósági tag és beválasztották Varga Lászlót, a Zala megyei közgyűlés elnökét, aki szintén az igazgatóságból került át ide. Az fb tagja lett Szekeres Sándorné, a Magyar Fejlesztési Bank képviselője, valamint Miklós Gábor és Endrődy Gábor is, mindketten a dolgozók küldötteiként.
A tervezett alaptőke-csökkentésre kizárólag amiatt van szükség, mert a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) módosítása nem teszi lehetővé, hogy a társaság 5 százaléknál nagyobb arányban legyen tulajdonosa saját részvényeinek - tudtuk meg. A közgyűlésen azonban kiderült, hogy a Gt. változása miatt a dolgozói tulajdonban levő, 4 százalékot képviselő részvények jogállását is meg kell változtatni, mivel a dolgozók az 1995-ös tőkeemelés során nem szavazó, osztalékelsőbbségi részvényhez jutottak. Az új Gt. azonban nem engedi meg a dolgozói részvények szavazati jogának a korlátozását. Ehhez a változtatáshoz azonban az összes egyéb tulajdonos hozzájárulása szükséges, mivel az ő jogaik csorbulnának. Nagy Imre kijelentette, hogy a technikai jellegű tőkecsökkentés négy hét múlva végbemehet, amikorra lezárulnak a többi tulajdonossal folytatott tárgyalások.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a társaság 51 százalékban jelenleg a Benkő és Társai Kft. (amelyben ő maga az egyik "társ"), valamint a Benkő-csoporthoz tartozó egyéb cégek és magánszemélyek, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban (MRP) részt vevők kezében van. (Az MRP-vel egy szindikátusi megállapodás köti össze a Benkő-csoportot.) A többségi tulajdonhányadon kívül valamivel kevesebb mint 20 százalék van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. tulajdonában levő Váltó-3 birtokában. Az önkormányzatokkal együtt az állami tulajdon részaránya 25-30 százalékos a cégben.
MARNITZ ISTVÁN
