Takarékszövetkezeti fúziókra akadt ugyan példa a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Htp.) hatálybalépése előtt is, azonban a folyamatot ennek a jogszabálynak a tőkelimit-előírásai gyorsították fel (a tőkelimitekről lásd külön írásunkat). A Htp. hatálybalépése (1996. november 19.) előtt egyesült szövetkezetek közül a beolvadó fél több esetben veszteséges volt. Ez történt például a győrtelekinél is. Az egyesülés után a hodászi vezetőség rendezte a veszteséges gazdálkodást. 1994 novemberében még 3,5 milliós vesztesége volt a hitelintézetnek, amelyet év végére sikerült nullszaldóssá tenni, a következő évben pedig már 3,5 millió forintos nyereséget értek el. Sok takarékszövetkezet a törvényi szabályozást megelőzve döntött úgy, hogy keres egy tőkeerősebb társat.
A törvényi szabályozás óta történt egyesüléseknek általában az volt az oka, hogy a kisebb szövetkezetek nem rendelkeztek 40 millió forint saját tőkével, és ha 1999 végéig még el is érték volna a határt, 2001-ig már nem tudták volna teljesíteni a hatvanmillió forintos küszöböt. Így általában olyan hitelintézetbe olvadtak be, ahol a saját tőke már jóval 40 millió forint fölött volt. Voltak ettől eltérő esetek is: például az elmúlt időszakban egyesült Csurgó és Barcs takarékszövetkezetei esetében, ahol mindkettő rendelkezett az 1999. december 31-től előírt mértékű saját tőkével. Máté Ferencné, a csurgói szövetkezet vezetője lapunknak elmondta: az egyesüléssel nagyobb lehetőségük lesz az infrastrukturális fejlesztésekre és a kötött területi határok is megszűnnek.
A megkérdezett kisebb, beolvadó takarékszövetkezetek vezetői az egyesülések kapcsán a lehetőségeik bővülését hangsúlyozták, mivel eddig több hitelkérelmet vissza kellett utasítaniuk a megfelelő forrás hiánya miatt. Az egyesülés a nagyobb, beolvasztó félnek is kedvező, hiszen újabb fiókokkal gazdagodik, amik révén szélesebb körben ki tudja szolgálni ügyfeleit.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) üdvözli az összeolvadásokat és ezzel a tőkeerős hitelintézetek létrejöttét. A nagyobb szövetkezetek jobban fel tudják venni a harcot más hitelintézetekkel. 1998-ra 45 egyesülést terveztek, amiből 30 valósult meg. Jelenleg az integrált takarékszövetkezetek száma 221 - derül ki a Otiva (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) kimutatásából.
A Takarékszövetkezetek Baranya Megyei Szövetségének titkára, Kiss György azonban felhívja a figyelmet: megtévesztő lehet csak a szövetkezetek tőkeerősségét vizsgálni, hiszen több más tényező is befolyásolja működésüket. Így a megfelelő szakembergárda és az informatikai felkészültség, amelyekre szerinte a hitelintézeteknek legalább évi 100-120 millió forintot kellene fordítaniuk. Emellett a 2,5-3 milliárd forint mérlegfőösszeg is a minimális követelményekhez tartozik. A jelenlegi törvényi szabályozás azért sem tökéletes támpont, mert ha az elképzelések szerint 2002 körül csatlakozik Magyarország az Európai Unióhoz, az ottani előírásoknak kell megfelelni. Ez pedig 1 millió euró, körülbelül 250 millió forint összegű saját tőke meglétét követeli meg, aminek eléréséhez még jó néhány takarékszövetkezetnek kellene egyesülnie.
MLINKOVICS ILDIKÓ
**** KERETBEN ****
A takarékszövetkezetek tőkelimit-előírásai
A hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény előírása szerint szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tőkével alapítható (NAPI Gazdaság, 1998. december 22., 7. oldal). Az átmeneti rendelkezések 1999. december 31-éig írják elő a 40 milliós saját tőke elérését, 2001-ig a hatvanmilliót, de 2003 utolsó napjára a szövetkezeteknek legalább százmilliós saját tőkét kell felmutatniuk. 1999 végéig legalább ötvenmillió forint alaptőkével lehet szövetkezeti hitelintézetet alapítani.