A nyilvánossághoz fordult az Andrássy út 1.

A társasházi képviselők szerint az 1988-89-ben a VI. kerületi önkormányzatnál dolgozott Nagy Andor és felesége részére a kerületi önkormányzat 1991-ben az Andrássy út 1. számú társasház negyedik emeletén négy szoba plusz hallos lakást utalt ki. Nagyékkal együtt további két család is lakáshoz jutott. Az önkormányzat a padlástérből három albetétet hozott létre, majd azokat kivéve a közös tulajdonból, a három házaspárnak adta el. Az önkormányzati kiutalásban részesülő másik két család - hasonlóképpen Nagyékhoz - 1024 forintért jutott hozzá az ingatlan négyzetméteréhez. Az intézőbizottság szerint ekkoriban egy befektető, a GHC Kft. 18 ezer forintot adott volna a tetőtér négyzetméteréért. A többi tulajdonostárs a közös tulajdon albetétté történt alakítása kapcsán bírósághoz fordult, és az ügyészség törvénysértés miatt eljárást kezdeményezett a földhivatal ellen.
Ezt követően a három család és a többi tulajdonostárs 1995 májusában megállapodást kötött, amelyben Nagy Andor és társai vállalták bizonyos munkálatok elvégzését, továbbá egymillió forint letétbe helyezését. A tulajdonostársak visszavonták keresetüket, hasonlóképp az ügyészség is, ugyanakkor a vállalt munkákat Nagyék nem végezték el.
Az ezt követő események kapcsán a tulajdonostársak büntetőeljárást is kezdeményeztek - hangzott el a sajtótájékoztatón. 1996 őszén ugyanis Nagy Andor és felesége bemutattak egy ugyanazon hónapra keltezett szerződést, miszerint 196 négyzetméteres tetőtérhányadukat eladták Hordósné Nagy Katalinnak. Ebben szerepelt az is, hogy a vevő magára nézve elismeri az 1995 májusában kelt megállapodás valamennyi kötelezettségét. Ám ez a szerződés nem került be a földhivatalba, helyette Nagyék - akiknek időközben tulajdonába került a másik két albetét is - 1996. december 18-án egy külföldi befektető cégének, az Eurowien Rt.-nek 15 millió, vagyis négyzetméterenként 28 448 forintért eladták az ingatlant. Az Eurowien jogi képviselője, Sebő Gyula szerint nem tudtak a tetőtérre vonatkozó kötelezettségvállalásról, Nagy Andor szerint viszont szóban kaptak erről tájékoztatást.
Időközben az önkormányzat kötelezte a társasházat az életveszélyes tetőszerkezet és zárófödém felújítására. Ismét bírósági és közigazgatási perek következtek. A társasház a tetőtéri tulajdonosokkal kötött megállapodásában vállalta, hogy az új tulajdonsokkal szemben megindított pereket visszavonja. Bár ez megtörtént, változatlanul nincs egyetértés, hogy kit terhelnek a tetőtérrel kapcsolatos költségek. A munkálatok elvégzésére a társasházat kötelezték, amelynek azonban a felújítási munkálatokra nincs pénze, így az az államra vár.
DRÁVUCZ PÉTER