Lassan növekszik a baranyai GDP

Az iparban januártól szeptemberig 10 milliárd forint, míg az ingatlanbefektetések területén 13 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A megyében jelenleg működő 29 133 vállalkozás közül 613 külföldi érdekeltségű. Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató megyei székhelyű ipari szervezetek az elmúlt év első felében 94 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami összehasonlító áron számolva 18,5 százalékkal több mint a megelőző év azonos időszakában. Tavaly fordult elő első alkalommal, hogy a baranyai ipar belföldi értékesítése a korábbi évhez viszonyítva 5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az exportértékesítés volumene 3,5-szerese volt 1997 azonos időszakáénak.
A legdinamikusabb növekedés a gépiparban volt tapasztalható. A termelés és az értékesítés volumene több mint háromszorosára, az export pedig négyszeresére növekedett. Jelentős mértékben - 25,8 százalékkal - javult a baranyai építőipar termelése is. Ugyanakkor az építőiparban mind kevesebb az 50 főnél nagyobb létszámmal dolgozó cég. A vizsgált időszakban már csak 10 ilyent tartottak nyilván, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma egyébként 30 százalékkal növekedett.
Az összesített adatok szerint, a megye kereskedelmi szálláshelyein tavaly a szezon végéig 8,7 százalékkal nőtt a forgalom, a külföldi vendégek száma kismértékben tovább csökkent, a belföldi vendégeké viszont csaknem 15 százalékkal nőtt. A vendégéjszakák száma 1,4 százalékkal volt kevesebb, mint korábban, ennek elsősorban az az oka, hogy a külföldi vendégek 12,5 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe. Mindez azt jelenti, hogy a tartózkodási idő is csökkent.
A kamara összegző jelentése szerint a vizsgált időszakban az egy főre jutó GDP még mindig az országos átlag alatt van, ráadásul a gazdasági növekedés dinamikája tekintetében Baranya az elmúlt évben az utolsó helyre szorult a megyék rangsorában. A jelentés külön kiemeli, hogy a dunántúli megyékkel összehasonlítva a lemaradás még szembetűnőbb.
Az okok között a szakemberek a szerkezetváltás elhúzódását említik. A hagyományos feldolgozóipar és bányászat átalakítása, privatizációja, illetve megszüntetése nem volt könnyű. Ettől függetlenül a gazdasági átalakulás lassan a megyében is a végéhez közeledik. A gazdaság motorjává a külföldi tulajdonú és a megmaradt magyar nagyvállalatok mellett a kis- és középüzemek válnak.
K. ZS.