Az idő sürgeti a közgyűlési képviselőket a forrásmegosztási rendelet megalkotásakor, a törvényi előírások miatt ugyanis az önkormányzati - s így a kerületi - költségvetéseket februárban kell elfogadtatni a helyi képviselőkkel. A főváros ügyét ugyanakkor megkönnyíti, hogy a kerületeknek csak véleményezési joguk van, a forrásmegosztási rendelet megalkotása a fővárosi közgyűlés kompetenciájába tartozik. A kerületek pedig évek óta sérelmezik, hogy Budapest önkormányzata nem a valós költségigényeket veszi figyelembe a pénzek elosztásakor.
Az egyik budai polgármester lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a pénzfelosztás gyakorlatának felülvizsgálatával, a fővárosnál maradó összeget szűkítve, a kerületek ténylegesen ellátott feladatait számbavéve lehetne racionálisabb forrásmegoldást kidolgozni.
Az idei bevételek megosztásáról szóló javaslat szerint a főváros a vártnál kedvezőbb helyzetbe került a költségvetési törvényben elfogadott számok alapján, de a forráshiány még így is a közszolgáltatások ellátási szintjének csökkenésével - egy részének esetleges megszüntetésével - jár együtt. A forrásmegosztásra két változattal rukkolt elő a főváros, az egyikben számolnak a helyben keletkező adók 25 százalékának bevonásával, ami csaknem 2,2 milliárd forinttal emeli a felosztható keretet. A támogatási fedezetek közt szereplő normatív állami hozzájárulások és egyéb kiegészítő támogatások 50,58 milliárd forintot biztosítanak. Az átengedett szja-ból a főváros 60-61, a kerületek összesen 38-39 százalékban részesednek. A feladatokhoz kötött szja-val együtt összesen 38,56 milliárd forint ilyen adóval számolhatnak az önkormányatok, ennek 60 százaléka a kerülethez jut. Az szja-keretből 12,73 milliárd forintot céltartalékként különítenek el. Az iparűzési adóból tavaly befolyt 48,2 milliárd forint után az idén 57,82 milliárdra számítanak a budapesti önkormányzatok. A várható 66 millió forint idegenforgalmi bevétel 60 százaléka kerül a fővároshoz.
A költségvetési törvény 1999-től kötelezővé teszi a tartalékképzést a megosztott forrásokból a kiegészítő támogatás fedezetére, a főváros az iparűzési adóból különítené ezt el. A fővárosi támogatási alap elsődlegesen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok forráshiányának 20 százalékára nyújthat fedezetet.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Az igazgatási feladatokra a fővárosi normatíva mindkét változatban lakosonként 3000, míg a kerületeknél 3900, illetve 4700 forinttal számol. A kerületek információink szerint korábban ennél magasabb, átlagosan 6000 forint körüli összegre tettek javaslatot. Az egyebek mellett közvilágítási, út- és hídfenntartási feladatokra szánt településüzemeltetési normatíva lakosonként 8271 forint, ebből 73,1 százalék a fővárosnál jelentkezik.