Az előzetes adatok alapján a jelenleg több mint 200 kiskereskedelmi üzletet működtető tíz tolnai áfész 1998-ban átlagosan 5 százalékkal, 8,5 milliárd forintra növelte forgalmát. A legdinamikusabb árbevétel-bővülés a forgalomból már 80 százalékkal részesülő élelmiszer-kereskedelemben volt. Ez elsősorban a közös beszerzési hálózatnak, illetve az elmúlt években szinte minden fogyasztási szövetkezetnél végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető az elnök szerint. Ugyanakkor nem vagy csak minimális mértékben nőtt a ruházati termékek és a műszaki cikkek forgalma. A tíz tolnai fogyasztási szövetkezet közül előreláthatóan nyolc zár nyereséges évet.
Béres Vilmos szerint a tolnai áfészeknél átlagosan mintegy tíz százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Az áfészek döntő többsége az élelmiszer-kereskedelemre koncentrál. Az elmúlt három évben milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket hajtottak végre, elsősorban a nagy alapterületű ABC-áruházaikban. Az ehhez szükséges forrásokat szinte kizárólag saját erőből, főként olyan kisebb vendéglátó-ipari egységek eladásából teremtették elő, amiket már nem volt érdemes felújítani.
Az elnök szerint ez a korszak lezárulni látszik, ugyanakkor a szövetkezetek többsége mindinkább azt tapasztalja, hogy érdemes a vidéki vagy a városszéli kis- és közepes üzletek korszerűsítésére is áldozni, hiszen ezek forgalma folyamatosan nő. A felújításhoz, az átalakításhoz szükséges forrásokat viszont ismét csak saját erőből lehet előteremteni.
Béres Vilmos úgy véli: a jövőben elsősorban olyan nagyobb alapterületű üzletek értékesítése történhet meg, amelyek forgalma az elmúlt időszakban (főként a környéken létesített bevásárlóközpontok miatt) csökkent. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási szövetkeztek egy részénél felmerülhet a működési forma megváltoztatása is, amivel friss tőke bevonására és a döntési mechanizmus felgyorsítására nyílik lehetőség.
KÖRTÉSI ZSOLT
