A tárcák május végéig készítik el saját szakmai programjukat

A kormányhatározatban hatályon kívül helyezték az előző kormány közigazgatási reformmal kapcsolatos feladattervét, mivel az abban rögzített feladatok jelentős része teljesült, illetve a megadott határidők időközben módosultak. A feladatok ütemezését két időszakra bontja a határozat, a 2000. december 31-ig tartó első termin lezárásaként értékelik az eltelt két év eredményeit és készítik elő a várhatóan már az EU-csatlakozásig tartó második időszak feladatait. A közigazgatás átalakításának feladattervét ez év február végéig készíti elő a MEH közigazgatás- és területpolitikai feladatokat ellátó államtitkársága, majd ehhez kapcsolódva a minisztériumok május végére állítják össze saját szakmai programjukat. A közigazgatási reform előkészítése során számos törvény módosítására lesz szükség, amelyet a jogalkotási program következő szakaszába illesztenek.
A közigazgatási szektor átalakításával a jövőben a legtöbb országos hatáskörű szerv irányítási joga a kormánytól a felügyeleti jogokat is gyakorló kijelölt miniszterekhez kerül, vagyis a tárcák vezetői az ilyen szervek esetében is interpellálhatók lesznek a parlamentben. A reform másik fő iránya a minisztériumok és az új, központi hivatali jogállás alá tartozó szervek tevékenységének az eddiginél következetesebb szétválasztása, a minisztérium egyedi hatósági jogkörének a tárca irányítása alatt álló központi hivatalhoz történő áttelepítése lesz. A kormány várakozásai szerint az átalakítás nem okoz költségvetési többletkiadást, de egyelőre az esetleges megtakarításról sem tudnak információt közölni. Az uniós előírások miatt ugyanakkor a közigazgatási szektort teljesen magában foglaló költségvetés hiányát csökkenteni kell, ami mégiscsak feltételezi a kiadások visszafogását. A kormány tervei szerint megvizsgálják, hogy mely közigazgatási feladatokat lehet átadni a civil szervezeteknek, ami a köztisztviselői, közigazgatási kar számának csökkentésével járna.
(NAPI)
Magyarország bekerült az OECD közigazgatási szabályozást vizsgáló reformprogramjának második fordulójába. Ez azért fontos, mert az EU-nak nincs közigazgatásra szakosodott szervezete, így az OECD országtanulmányán mérhető le a magyar közigazgatás EU-csatlakozásra való felkészültsége.