Kérdéses a szegedi vízközműcégek sorsa

Tárgyaláson igyekszik egyezségre jutni Szeged önkormányzata és a francia Vivendi két leánycége abban a vitában, amelynek tétje közös befektetéseik, a Szegedi Vízmű (SzV) Kft. és a Magyar Vízügyi Kivitelezési (MVK) Kft. jövője. A két társaságot a cégbíróság ez idáig nem jegyezte be, az ügy a Legfelsőbb Bíróság asztalán várja a jogerős döntést. A városi közgyűlés álláspontja szerint az 1994-ben kötött szerződések előnytelenek a fogyasztóknak, a másik fél szerint viszont a közgyűlési határozat szerződésszegésnek is minősíthető, ami 4 milliárd forintjába kerülhet a városnak.
Az SzV és az MVK alapítása két másik társasággal egy időben, a Szegedi Vízművek és Fürdők (SzVF) Vállalat átalakításával történt. A változás iránti kérelmet 1995. február 25-én a Csongrád megyei cégbíróság elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy "a közüzembe bevitt vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén vonhatja el a közüzemtől", "a változás bejegyzésére alkalmas önkormányzati határozat" viszont "nem született". Az önkormányzat és a Compagnie Generale des Eaux (CGE) tárgyalásai eredményeként az SzVF-et 1994-ben átalakították. Vagyona, 2,8 milliárd forint értékű tárgyi eszköz túlnyomórészt az önkormányzathoz került, a kisebb hányadot négy utódcégbe apportálták. A kizárólag önkormányzati tulajdonban maradó Szeged Fürdő és Hőforrás (SzFH) Kft.-nél 226 millió forint érték maradt.
A vízközmű üzemeltetésére létrehozták a Szegedi Vízmű Kft.-t. 300 millió forint törzstőkéjéhez a CGE tulajdonában lévő Servitec Kft. 147 millió forinttal járult hozzá készpénzben, míg az önkormányzat 153 millió forint apportot vállalt. A Városi Vízügyi Befektetőt (VVB) szintén a Servitec és az önkormányzat hozta létre 30-70 százalékos arányban, míg a 136,4 millió forint jegyzett tőkéjű Magyar Vízügyi Kivitelező Kft.-t a VVB 45 milliós apportjával, valamint a CGE egy franciaországi leányvállalatának, a Sade - Compagnie Generale de Travaux Hidrauliques-nek 91,4 millió forint készpénzes tőkejuttatásával hozták létre. A társasági szerződéseket, a keretmegállapodást, a szindikátusi szerződést a franciák és az önkormányzat aláírta. A bejegyzésre annak elutasítását követően és a jogi huzavona mellett is tettek kísérletet. Ennek egyik epizódja volt, mikor az SzFH végelszámolását kezdeményezték, ám annak megindítását a fürdővállalat megfellebbezte.
Az önkormányzat módosítana
Egy szegedi önkormányzati képviselő a január 15-ei rendkívüli testületi ülésen kifogást emelt a víz- és csatornaszolgáltatások magas díja, a túlzott karbantartási költségek, az MVK kizárólagos kivitelezési joga ellen és sérelmezte, hogy az önkormányzati többség ellenére is a franciák delegálják a cégek vezetőit. A közgyűlés végül egy ellenkező szavazattal elutasította az érintett cégek társasági szerződéseinek módosítását, de indítványozták a keretmegállapodás felülvizsgálatát - mondta Bartha László polgármester. Hozzátette: mivel jogelődjük által aláírt szerződésekről van szó, tárgyalásos úton kívánnak megegyezni a másik féllel, szerződésszegéssel ilyenformán nem vádolhatók.
Erre reagálva Rupp Tamás, az SzV és annak francia tagja, CGE tulajdonában lévő Servitec Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott; a képviselők határozatát szerződésszegésként lehet fölfogni. A társasági szerződés módosítása ugyanis azt jelentette volna, hogy az önkormányzat apportkötelezettségének más, nem az 1994-ben vállalt és a megyei cégbíróság által elutasított módon tesz eleget. Mivel a rendkívüli közgyűlésre azért került sor, mert a társaságok bejegyzésére a cégbíróság határidőt szabott, viszont - érvelt az ügyvezető - a képviselők határozata végső soron a cégek bejegyzését akadályozta meg, akkor nyilván ez volt a céljuk.
Megszűntetnék a kizárólagosságot
Ádám Attila, az önkormányzat jogi képviselője szerint az apportot az önkormányzat rendelkezésre bocsátotta. Ellenkező esetben - veti föl - nem működhettek volna eddig a cégek. Az ügyvéd a helyhatóság egyéb kifogásait is fölsorolta, de leszögezte, a tárgyalásokon megegyezésre törekednek, végső céljuk pedig az, hogy a feltételek a jövőben kedvezőbbek legyenek, mintha az önkormányzat egyedül végezné a tevékenységeket. A részletekről elmondta: nem értik többek között, miért kell vitás ügyekben nemzetközi választott bíróság illetékességét elfogadniuk, sokallják a menedzsment évi 80 millió forintos fizetésen felüli díjazását, nem értenek egyet a keretmegállapodás üzletrész-vásárlási záradékával, ami az önkormányzatnak a francia üzletrészek megvásárlására ez év májusáig elvileg ugyan lehetőséget biztosít, de ezt a másik félnek jóvá kell hagynia. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a vízmű működési költségeit a járulékos költségek csökkentésével leszorítsa, az elmúlt év vége óta üzemelő szennyvíztisztító üzemköltségeit ne építse az azokat áremelés nélkül is fedező vízdíjba. Továbbá az önkormányzat kivonulna az MVK-ból és megszüntetné a társaság kizárólagos feladatellátást jelentő jogát.
Az SzV drágának tartott szolgáltatásáról Rupp Tamás elmondta: a társaság árbevétele 1993-hoz képest 70 százalékos árnövekedés mellett reálértéken nem változott. Igaz, akkor 18, tavaly csak 12 millió köbméter vizet szolgáltattak, de ma az üzemköltségek 25 százalékkal alacsonyabbak, míg rekonstrukcióra, beruházásra árbevételük 35 százalékát fordítják, szemben az 1993-as 10 százalékkal. Kiss Pál, az MVK ügyvezető igazgatója a társaságot illető felvetésekre azt válaszolta, időközben a kizárólagossági kört jelentősen csökkentették, ebből származó árbevételük 1994 óta évről évre kisebb volumenű. Tavalyi 1,2 milliárd forintos - több mint 50 százalékban az SzV ellátási körzetén kívül elért árbevételükből - mindössze 237 milliót nyertek kizárólagosságból. Ez a joguk 1998-ban csak a kis átmérőjű vezetékrendszer kiépítésére vonatkozott, az önkormányzat mégis megpályáztatott egy ilyen, 124 milliós beruházást. Az ügyvezető megjegyezte, a cég annak idején az átvett 150 fő foglalkoztatását éppen a kizárólagosság miatt merte vállalni, amit viszont egyoldalúan szűkített az önkormányzat, míg a foglalkoztatási kötelezettségen nem kívánt változtatni.
Az MVK társasági szerződése módosításához több javaslatot terjesztett a közgyűlés elé - mondta az ügyvezető. Az egyikben az önkormányzat számára tárgyi helyett készpénzes, tulajdoni hányadának (33 százalék) megfelelő, 45 millió forintos vagy egy jelképes, 100 ezer forintos, később 45 millió forintra kiegészíthető készpénzapportot javasoltak. Harmadikként fölvetették, legyen az MVK kizárólag a Sade tulajdonában. Az önkormányzat azonban mindeddig a - ha úgy tetszik - negyedik lehetőséget, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. végelszámolását is elvetette. Az SzV módosító javaslatairól részleteket nem tudtunk meg.
Elszámolás vagy 4 milliárd
Rupp Tamás a következményekről annyit mondott, ha nem sikerül megegyezniük, számításai szerint 4 milliárd forint kötelezettség terhelheti a városi büdzsét. Korábbi tranzakciói, társaságiadó-kedvezménye, a beruházások áfa-visszaigénylései, bérleti díjakból származó bevételek esetén ugyanis vélelmezhető lehet azok jogosulatlansága. Ugyanakkor a francia üzletrészeket kamatokkal kellene megtéríteniük.
Ádám Attila erre azt válaszolta: egymással szemben elszámolási kötelezettsége keletkezik mindkét félnek, ha nem egyeznek meg. Az ezen felüli kártérítésnek sem jogi, sem ténybeli alapja nincs. Hogy ebben a vitás ügyben végül is bíróságnak kell dönteni, az nem zárható ki - a polgármester sem titkolta; a zárt ajtós közgyűlési határozat következménye lehet akár az is, hogy új cégeket alapítanak. A CGE viszont megismételte múlt év őszi szándéknyilatkozatát. Részt vállalna abban a hosszú távú projektben, ami 8 milliárd forintot fordítana Szeged vízközműveinek fejlesztéseire, a szennyvíztisztító továbbépítésére, főgyűjtők létesítésére.
A cégek társasági szerződését, a szolgáltatások végzéséről kötött keretmegállapodást és a szindikátusi szerződést érintő tárgyalásokon a feleknek 90 nap alatt kellene megegyezésre jutniuk.
CZÖVEK OLIVÉR