BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kevesebb díjat adnak át viszontbiztosításra

A magyarországi biztosítók tőkeerejének növekedésével fokozatosan csökken az a díjrész, amelyet a cégek külföldi viszontbiztosítóknak adnak át - a hozzájuk tartozó kockázatokkal együtt -, de ez az arány még így is magasabb az EU-országokban szokásos mértéknél - derül ki az adatokból.

2000. január 24. hétfő, 00:00

A biztosítótársaságok kockázatvállalásának fedezetéül szolgáló szavatolótőkéjük növekedésével párhuzamosan csökkenthetik azt a díjrészt, amelyet átadnak más biztosítóknak - elsősorban anyacégeiknek, nagy multinacionális vállalatoknak -, hogy aztán azok is továbbadják saját viszontbiztosítani kívánt portfóliójuk részeként az erre szakosodott nagy viszontbiztosítóknak. A folyamat végén a világ nagy viszontbiztosítói állnak, mint például a Swiss Re, a Münchener Rück vagy a Lloyd's, amelyek szintén sokszoros viszontbiztosítási kapcsolatban állnak egymással. A kockázat "porlasztása" teszi lehetővé, hogy ha fedezetbe vették, ki is tudják fizetni a biztosítási láncolat résztvevői az óriáskatasztrófák kártérítéseit is, amelyért pedig a világ legnagyobb cége sem tudna kezeskedni.
A statisztikák szerint igencsak szükség van a kárvállalási kapacitás növelésére: az elmúlt tíz év alatt, 1989 és 1999 között 100 milliárd dollár kártérítést fizettek ki a biztosítók világszerte, ami több mint kétszerese annak az összegnek, amelyet 1950 és 1988 között kellett fizetniük.
Az igazi nagy katasztrófák a Münchener Rück adatai szerint a földrengések, a pusztító árvizek, orkánok és jégverések, de ide sorolja az 1999 első felében történt németországi és osztrák lavinakatasztrófákat is.
Magyarország nem tartozik a kiemelten kárveszélyes területekhez, ennek ellenére az utóbbi években érezhetően megnőttek a nagy, többmilliárdos vagy több tízmilliárdos káresemények, elsősorban árvizek, szélviharok. A biztosítási szakemberek ennek ellenére óva intenek a messzemenő következtetések levonásától, mondván, a középkorig visszanyúló statisztikák alapján ezek a természetikatasztrófa-sorozatok még nem jelentik a helyzet statisztikailag is értelmezhető romlását. A nagy viszontbiztosítók egy "Cresta-zóna rendszer" néven ismert hálózatot építettek fel, amely ahhoz ad támpontot, hogy a biztosítók tudják, milyen valószínűséggel fordulhat elő földrengés az adott területen, s ennek alapján tudjanak dönteni a kockázatvállalásról és a díjról. A Magyarország területét 24 egységre bontó rendszer mindössze három olyan tájegységet jelöl meg az országban, ahol valószínűsége van a - legenyhébb fokozatú - földrengésnek.
Az olyan nagy pusztító viharok, mint az oklahomai tornádó, az indiai ciklonok vagy az USA-ban szeptemberben végigsöprő hurrikán, Magyarországot elkerülik.
A biztosítótársaságok nem adnak ki adatot arról, milyen mértékű a viszontbiztosítottságuk, de általánosságban elmondható, hogy a piac fejlettségét és a cégek tőkeerejét mutatja a megtartási hányad, az az arányszám, amely a teljes, bruttó díjbevétel és saját kockázatban megtartott díj hányadosa.
A biztosítótársaságok nem adnak ki adatot arról, milyen mértékű a viszontbiztosítottságuk, de általánosságban elmondható, hogy a piac fejlettségét és a cégek tőkeerejét mutatja a megtartási hányad, az az arányszám, amely a teljes, bruttó díjbevétel és saját kockázatban megtartott díj hányadosa.
A magyarországi biztosítók 1994-ben díjbevételük több mint 21 százalékát adták át viszontbiztosításba - természetesen a hozzá tartozó kockázatokkal együtt -, és 79 százalékát tartották meg. Az Állami Biztosításfelügyelet adatai szerint abban az évben az EU-országokban 8, az OECD-országokban 12 százalékkal százalékponttal volt kevesebb a viszontbiztosítóknak átadott díj. A cégek megerősödésével fokozatosan csökken az a díjrész - és kockázat -, amelyet átadnak a társaságok: 1997-ben 14,8, 1998-ban 16, 1999 első háromnegyed évében pedig a díjbevétel 14,7 százaléka vándorolt át külföldi viszontbiztosítókhoz. Általában a társaságok anyacégei szabják meg azt a limitet - a felügyelet által is folyamatosan ellenőrzött szolvencia-előírások betartásán túl -, amely fölött a cégek már nem tartják meg a kockázatot, hanem továbbadják.
Az általános viszontbiztosítási szerződésekben nagy tömegbiztosítások szerepelnek - például lakás- vagy gépjármű-biztosítások -, míg a különleges vagy nagy összegű biztosításokra egyedi, fakultatív viszontbiztosítást kötnek. Felmerülhetnek olyan biztosítási igények, amelyekben együtt szerepel az általános és a fakultatív viszontbiztosítás. Például egy építés-szerelési biztosítást önmagában is fel tudott vállalni az egyik cég, de mivel az ügyfél az építkezés idejére három helikopterre is biztosítási fedezetet kért, arra anyatársaságán keresztül viszontbiztosítási védelmet kellett kérnie - számolt be az esetről az egyik illetékes szakember.
A viszontbiztosításba vétel - a viszontbiztosításba adás ellentétes ügylete -, amikor a cég díjat és kockázatot vesz át egy, a "vállalási kosarát" már telítő cégtől, Magyarországon még nem jellemző. A viszontbiztosításba vételből a cégek egyelőre csak egészen minimális díjbevételhez jutnak.
G. Á.

Ez is érdekelhet