A paksi önkormányzaton megtalálták az új vezetők által eddig nem ismert szerződést, amelyben Paks, Madocsa, Bölcske és Dunaföldvár polgármesterei aláírták, hogy a DéGáz tulajdonába kerül a településeken kiépített gázhálózat. E szerint nem is kell fizetnie a DéGáznak 320 millió forintot az önkormányzatoknak azért, mert a gázközművet átadja a DdGáznak. A szerdai postával megérkezett az ezt bizonyító szerződés a DéGáztól is. A paksi vezetők azonban úgy vélik: az eredeti szerződés módosítására nem volt felhatalmazása a megállapodást aláíró korábbi paksi vezetésnek.
A NAPI Gazdaságnak arra a kérdésére, hogy Pakson miért a "rossz", azaz a módosítás előtti alapszerződést tartják a hatályosnak (ennek alapján követelnének vissza a DéGáztól 170 millió forintot), Blazsek Balázs, a város jegyzője a következő magyarázattal szolgált: A Magyar Energia Hivatal 1995-ben azzal engedélyezte a DéGáz beruházásában készülő gázközműhálózat létesítését, hogy elkészülte után azt át kell adni a DdGáz részére, aki e terület gázellátásának a gesztora. A MEH határozatának végrehajtása érdekében '98 szeptemberében egy egyeztető tárgyalás is folyt a két gázszolgáltató vezérigazgatója és a négy érintett település polgármesterének bevonásával.
E tárgyalásról és a gázközmű DdGáznak való bérbeadásáról azonban csak most értesült az új vezetés, mint ahogy arról is, hogy 1996 márciusában a négy település polgármestere aláírt egy olyan szerződés, melyben a négy önkormányzat lényegében lemondott mintegy 320 millió forintról a közművagyon átadása esetén. Pakson erről testületi határozat nem született, illetve ilyen értelmű dokumentum sem található az irattárban, a "jó" szerződés is utólag került elő egy magánirattárnak nevezhető szekrényből.
Megtévesztő volt a paksiak számára az is, hogy a gázberuházásban érdekelt további három település polgármestere a közelmúltban meghatalmazta Paks új polgármesterét, hogy nevükben is járjon el a DéGázzal szemben a korábban már említett vagyonjogi vitában. A meghatalmazásban a korábbi, azaz az 1995 szeptemberében aláírt szerződést jelölték meg hivatkozási alapként, holott ők is aláírták a DéGáz által is említett 1996. március 18-i szerződésmódosítást - magyarázza a "megtévesztés" okát Blazsek Balázs.
A NAPI Gazdaságnak arra a kérdésére, hogy ez elegendő ok-e a 320 millió forint visszakövetelésére, Blazsek Balázs kifejtette: a DéGáz részéről érvényesnek tekintett szerződés aláírására nem volt testületi felhatalmazás. Ezért úgy döntött Bor Imre polgármesterrel, hogy február első napjaiban egyeztető tárgyalást hív össze Paksra a beruházásban érdekelt önkormányzatok, illetve a DéGáz képviselőivel. A további lépéseket ennek függvényében tesszük meg - mondta Paks jegyzője.
Lapunk kérdésére Laczó Sándor, a DéGáz vezérigazgatója leszögezte: az érintett önkormányzatok által is aláírt 1996. március 18-i szerződés 6. pontja egyértelműen rögzíti, hogy "a beruházással létrehozott vagyontömeg a beruházó tulajdonába kerül". Ezt a szerződést szerinte a felek mint akaratukkal egyezőt aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették.
A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a NAPI Gazdaságban a témáról megjelent cikk napján (NAPI Gazdaság, 1999. január 15., 1. oldal) megkereste Bor Imrét, Paks polgármesterét, és arra kérte, hogy a fennálló véleménykülönbséget egy személyes találkozón tisztázhassa. A polgármesterrel abban állapodott meg, hogy 1999. február 1-jén hivatalában felkeresi a szerződéssel kapcsolatos esetlegesen eltérő véleményük tisztázása érdekében.
M. M. - M. I.
