Nem fizettek az ukrán cukorgyárak

A Hajdúgabona gondjai már 1997-ben megmutatkoztak, hiszen a szerződések alapján felvásárolt gyenge minőségű búza és kukorica ára csökkent, ami nagy veszteséget okozott a részvénytársaságnak. A nehézségeket fokozta, hogy 1997 őszén ukrán cukorgyárak számára 55 ezer tonna kukorica kiszállítását is megkezdték, de a vevők nem tudtak fizetni. Ennek következtében 1998 tavaszán a Hajdúgabona leállította a szállítást, s az áru fele itthon maradt. Lakatos Zoltán, a cég vezérigazgatója azonban bízik abban, hogy az ukránok a tartozásaikból még törlesztenek. A Hajdúgabonának ezen kívül nincsenek számottevő kintlévőségei, ugyanis a tartozások egy részét vagyonelemekre váltották.
A 80-as években és a 90-es évek elején a liszt előállítása még a gabonaipar húzóágazata volt. Ma egy kilogramm liszt eladási ára országos átlagban 32 forint körüli - ami lényegében önköltségi ár -, míg például 1995-ben 48-50 forint között mozgott. Az őrlés tehát ma nem igazán jó üzlet, de a Hajdúgabona szinten tartja évi 86-90 ezer tonnás termelését. A takarmánypiacon viszont megpróbálja erősíteni pozícióit.
Ha likviditási gondok nincsenek is, a cég a problémák miatt karcsúsításra kényszerült. 1998-ban 30 százalékkal csökkentette alkalmazotti létszámát, így most 550-en vannak. A leépítés minden területet érintett, de elsősorban az adminisztrációt. A társaság öt malma tovább üzemel, a debreceni keverő és a balmazújvárosi premixkészítő üzem szintén, a hajdúböszörményi takarmánykeverőt azonban bezárták. Foglalkoznak egyes vagyonelemek értékesítésének gondolatával is, de a vezérigazgató szerint nem lesz szükség arra, hogy bármit is áron alul adjanak el. A problémák azért is érzékenyen érintik a Hajdúgabonát, mert a cég a dolgozók és a vezetés tulajdonában van. Lakatos Zoltán szerint 2000 második félévére sikerülhet úrrá lenni a nehézségeken.
(NAPI)