A gyártásáttelepítés során a legnagyobb mértékben a szegedi szállítószalag-gyártást fejleszti a hamburgi Phoenix AG. A multinacionális gumiipari vállalat a napokban tette közzé, hogy a jobb költséggazdálkodás érdekében, párhuzamosan a hamburgi kapacitások leépítésével fejleszti türingiai és magyarországi termelőkapacitásait (NAPI Gazdaság, 2000. január 17. 1-6. oldal). Ennek kapcsán a cég szóvivője, Patrick Luchemich lapunknak azt nyilatkozta, hogy türingiai és magyarországi forgalmuk az átszervezés utáni első teljes esztendőben, valószínűleg már jövőre csaknem 40 millió euróval (10 milliárd forinttal) nő.
A Phoenix termelésének átalakítása már tavaly elkezdődött, a szegedi szállítószalaggyárba ekkor új keverőgépet telepítettek. Luchemich elmondta, hogy Hamburgból nem szállítanak használt berendezéseket sem Türingiába, sem Magyarországra, mindenütt új gépeket helyeznek üzembe és a hamburgiakat értékesítik.
A termelés áttelepítése inkább a magyar érdekeltségeket érinti, itt 25 millió euróval, 6,25 milliárd forinttal nő a termelési érték. A növekedés felét a szegedi Taurus Emergé textil-, illetve acélszerkezetű, a bányászatban vagy a kikötői dokkmunkáknál használt szállítószalagok termelésének bővülése adja. Türingiában ugyanezt a profilt bővíti a Phoenix. Ennél a tevékenységi körnél forgalmi értékben valamivel kisebb mértékben nő a Phoenix nyíregyházi termelése. A Taurus Palma légrugókat állít elő, amelyeket haszongépjárművek gyártóinak, a DaimlerChryslernek, a Volvónak, a Scaniának, a Renault-nak szállít. Ezeknél lényegesen kisebb volumenben bővül a makói érdekeltség, a Gumiművek Phoenix Hungária gyártási volumene (e cég például a VW személyautóihoz állít elő hűtővíztömlőt).
A beruházás értékéről a szóvivő egyelőre nem tudott nyilatkozni, becslése szerint a szegedi keverő üzembe állítása megközelítőleg 1 millió márkába került. Elmondta még, hogy Magyarországon négy cégben érdekelt a Phoenix, ezek jelenleg több mint 1300 főt foglalkoztatnak és a létszám idén várhatóan több mint 200-zal emelkedik.
CZ. O.
**** KERETBEN ****
A Líra és Lant Rt.-t 1992-ben alapította a Könyv és Kultúrcikk Vállalatból az ÁVÜ. Az rt. 1993-as privatizálásakor a részvények 51 százalékát a Láng Holding jogelődje, a Láng Kiadói Kft. és a Maecenas Kiadó közös tulajdonában lévő kft. vásárolta meg. Az 1994-ben létrehozott Láng Holding Rt. először kivásárolta a Maecenast, majd 170 millió forintos tőkeemeléssel 70 százalékra emelte tulajdonrészét a társaságban. A Líra részvényeinek mintegy negyedét birtokló Magyar Fejlesztési Bankot 1998-ban vásárolta ki a Láng Holding, amely így 98 százalékra emelte tulajdoni hányadát a cégben. A Líra és Lant részvényeinek fennmaradó 2 százalékát a cég dolgozói birtokolják, akik azt még 1994 és 1996 között vették meg a privatizációs cégtől. (A részvényeknek eredetileg a dolgozók tulajdonában lévő 6 százalékából a Láng - 1998-ig hatályos opciós jogával élve - 4 százalékot vásárolt fel.)
A Líra és Lant Rt.-t 1992-ben alapította a Könyv és Kultúrcikk Vállalatból az ÁVÜ. Az rt. 1993-as privatizálásakor a részvények 51 százalékát a Láng Holding jogelődje, a Láng Kiadói Kft. és a Maecenas Kiadó közös tulajdonában lévő kft. vásárolta meg. Az 1994-ben létrehozott Láng Holding Rt. először kivásárolta a Maecenast, majd 170 millió forintos tőkeemeléssel 70 százalékra emelte tulajdonrészét a társaságban. A Líra részvényeinek mintegy negyedét birtokló Magyar Fejlesztési Bankot 1998-ban vásárolta ki a Láng Holding, amely így 98 százalékra emelte tulajdoni hányadát a cégben. A Líra és Lant részvényeinek fennmaradó 2 százalékát a cég dolgozói birtokolják, akik azt még 1994 és 1996 között vették meg a privatizációs cégtől. (A részvényeknek eredetileg a dolgozók tulajdonában lévő 6 százalékából a Láng - 1998-ig hatályos opciós jogával élve - 4 százalékot vásárolt fel.)