Közel van a teljes piacnyitás

- A kormány nemrégiben elfogadott határozata szerint 2001. január 1-jétől kísérleti jelleggel részben nyitottá válik a magyar villamosenergia-piac. Ön szerint nincs ez túl későn?
- Röviden szólva nincs. A piacnyitást szabályozó új villamosenergia-törvény például már tárcaközi egyeztetésen van. Nemrégiben alakult az ÁPV Rt., a MEH, a gazdasági tárca, valamint a Gazdasági Versenyhivatal részvételével egy, mind a villamosenergia-, mind pedig a gázpiac nyitását szervező testület.
- A villamos energia árát szabályozó képlet ez év december végéig van hatályban. Mi lesz ezután?
- Az árszabályozásról a monopolhelyzetben maradó cégek és tevékenységek esetében érdemes beszélni. Ha abból indulunk ki, hogy versenyhelyzet lesz a piacon, akkor az árszabályozási körbe tartozó szereplők száma csökken. A piacnyitást követően a versenyben részt nem vevők - így például a lakossági fogyasztók - számára továbbra is a jelenlegihez hasonló, hatósági áras szisztéma marad érvényben. A közszolgálati piacon tehát megmarad a hatósági ár, és a versenypiac monopolhelyzetben levő szegmenseiben, így az átviteli és az elosztási tarifákban is hatósági árak lesznek. A szállítási és az átviteli elosztás tarifáinak kidolgozása egyébként a verseny bevezethetőségének egyik legfontosabb feltétele.
- Mikor válhat a magyar villamosenergia-piac teljesen nyitottá, mondjuk úgy, ahogy az angol vagy a német, ahol a lakossági fogyasztók is szabadon választhatják meg szolgáltatóikat?
- Én a magam részéről nem látok olyan nagy akadályokat az előtt, hogy a teljes piacnyitás viszonylag rövid időn belül bekövetkezzen. Mindazonáltal ennek egyik legfőbb akadálya a Magyar Villamos Művek Rt. hosszú távú szerződésportfóliója. A villamosenergia-ipari privatizációt követően 15-20 éves szerződéseket kötöttek, s az így kialakult portfólióban foglalt átlagár magasabb, mint a versenypiacon várhatóan kialakuló ár. A szerződéses és a piaci ár közötti különbség - a szerződések teljesítésének kötelezettsége miatt - befagyott költséghez vezet.
Hangsúlyozom, hogy e költségek nem a piacnyitás miatt keletkeznek, hanem a piacnyitás hozza felszínre őket. A befagyott költségek kezelése alapvetően meghatározza a piacnyitás módját és ütemezését, az elmúlt egy év vitái során számos lehetőség felvetődött kezelésükre. A befagyott költségeket felfoghatjuk úgy is, mint mondjuk egy rossz vállalati portfóliót, így például az a lehetőség is szóba került, hogy külön cégbe vigyék, mint ahogy az a bankok esetében történt. E terheket viselhetnék a versenypiac szereplői is - beépítve az átviteli és elosztási tarifákba -, ebben az esetben azonban vigyázni kell arra, hogy az ily módon magasabb ár ne gátolja a versenypiac fejlődését.
A jelenleg Magyarországon érdekelt külföldi befektetők számítanak arra, hogy a hosszú távú szerződéses rendszer felborul, hiszen otthon, anyavállalataik többsége éppen ezzel a problémával küzd. Németországban például a befagyott költségeket "otthagyták" a cégeknél, mondván, elég erősek ahhoz, hogy elviseljék azokat.
- Említette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részvételét a piacnyitást segítő testületben. A GVH korábbi véleménye az volt, hogy a verseny tisztasága érdekében nem elég a piacon résztvevő cégeken belül csupán számvitelileg elkülöníteni a különböző tevékenységeket, hanem tulajdoni szétválasztás is szükséges.
- A MEH szempontjából vizsgálva a kérdést, számunka megkönnyítené az egyes tevékenységek keresztfinanszírozási tilalmának ellenőrzését, ha jogilag független szervezeteket kellene vizsgálni. A MEH korábban is képviselte ezt az álláspontot, s bár a villamosenergia-törvény jelenlegi tervezetében számviteli szétválasztás szerepel, nem tartom kizártnak, hogy ez mégsem így lesz.
- A jelenlegi elképzelések szerint a MEH tevékenységét a piacnyitást követően külön törvény szabályozza. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a MEH által kidolgozott áremelései javaslatokat a politika elvetette, és alacsonyabb emeléseket hagyott csak jóvá. Az önállóbbá váló MEH-nek ezek szerint nem kell tartania ilyen politikai nyomástól?
- Az OECD nemrégiben készült jelentése a magyar energiapiacról alapvetően két területen sürget mielőbbi változtatásokat. A nemzetközi szervezet a rendszerirányító- és a szabályozó hatóság - vagyis a MEH - függetlenné tételét szorgalmazza. A független rendszerirányító előkészítése - egy miniszteri biztos irányításával - már halad. Az energiahivatal függetlenségét pedig fokozná a MEH jogállásáról készülő törvény. A független és kiszámítható szabályozó hatóság az energiaszektorba befektetők érdekeit szolgálja leginkább.
A politikáról annyit, hogy az elmúlt néhány évben a villamos energia árának emelései során kialakult árak gyakorlatilag fedezik az energia előállításához szükséges költségeket. A tavaly augusztusi áremeléskor a lakossági tarifák az ipari tarifáknál nagyobb mértékben emelkedtek, így a két szektor közötti keresztfinanszírozás lényegében megszűnt, ráadásul a versenypiac bevezetésével csökken az árszabályozás köre is, így e tényezők eredőjeként egyre csökken a politikai kontroll szükségessége.
A MEH jogállásáról szóló törvénytervezet jelenlegi formájában meghagyná a gazdasági miniszter árhatósági jogkörét, a miniszter azonban az elképzelések szerint a jövőben csak átlagárat határozna meg, ennek lebontása az egyes tarifákra a hivatal feladata lenne. Formailag az árrendeletet továbbra is a miniszter hozná meg, mivel a MEH-nek a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nincs rendeletalkotási jogosítványa.
- Mi a helyzet a gázpiac megnyitásával?
- A gázpiac megnyitásával nemcsak Magyarország van késében, hanem az európai országok is, de más is ez a piac, mint a villamos energiáé. Ez utóbbiban például a termelői oldal - vagyis az erőművek - meglehetősen sok szereplős, vagyis van tere a versenynek, míg a gáz esetében ez nem így van. A késést az is indokolja, hogy a villamosenergia-piac megnyitására vonatkozó EU-direktíva 1996-ban jelent meg, a hasonló gázpiaci irányelv pedig csak 1998-ban. Az interjú elején említett energetikai piacnyitási testületnek éppen az az egyik kiemelt feladata, hogy kidolgozza a majdani nyitott gázpiac modelljét.
DÓZSA GYÖRGY