Az önkormányzatok 320 milliót követelnek

A jelek szerint nem csitul a vita Dunaföldvár, Madocsa, Bölcske és Paks gázellátásáról az önkormányzatok és a Dél-alföldi Gázszolgáltató (DéGáz) Rt. között. A területen a Magyar Energia Hivatal (MEH) határozata alapján január elsejétől a Dél-dunántúli Gázszolgáltató (DdGáz) Rt.-nek kellett volna átvenni a közművek tulajdonjogát is - a szolgáltatási jogon kívül -, ám egyelőre csupán bérli az eszközöket. Az önkormányzatok 320 millió forintot kérnek számon az ügylet miatt a DéGázon, a DéGáz szerint viszont csak arról van szó, hogy rossz szerződést néznek.
A DéGáz 1996-ban építette meg azt a vezetéket, amelyen Dunaújvárosból látják el a térség gázfogyasztóit. A múlt év szeptemberében indultak egyeztető tárgyalások a DéGáz és a DdGáz között a vagyon- és a szolgáltatási jog átadásáról. (Noha az önkormányzatok képviselői lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy folytak tárgyalások az önkormányzatok és a DéGáz között is, a DéGáz vezérigazgatója, Laczó Sándor ezt tagadta, mondván, hogy a probléma a DéGáz és a DdGáz között állt fenn.)
A helyzet ugyanis az volt, hogy a DéGáz kötött beruházási szerződést - mint kiderült többet is - a négy önkormányzattal a területi gázszolgáltatás beindítására. A MEH viszont a DdGáznak is adott engedélyt a térségbeni szolgáltatásra, azzal az indokkal, hogy a DdGáz számításaik szerint alacsonyabb költséggel tudná végezni ezt a tevékenységet. A DéGáz azért kapott mégis engedélyt, mert már megvoltak a beruházásra kötött szerződései az önkormányzatokkal, ám a MEH arra kötelezte a két céget, hogy 1998. december 31-ig kerüljön át a DdGáz tulajdonába a vagyon és a DdGáz vegye át a szolgáltatási jogot is. (A két szolgáltató és az önkormányzatok a MEH-engedély előtt kiadtak egy közös nyilatkozatot, melyben egyetértettek ezzel a megoldással.)
A gázközművekre vonatkozó - a DéGáz által elsőnek nevezett - szerződésnek azonban van egy kitétele: a megrendelők (önkormányzatok) által finanszírozott beruházás eszközállományának egy része - mint közös tulajdon - a beruházó (a DéGáz) tulajdonába ment át, ám ha a beruházó e megszerzett vagyonrészt elidegeníti, köteles a megrendelőket kártalanítani, részükre nyolc napon belül visszatéríteni a beruházás létesítésére befizetett összegeket. Paks követelése a gázközmű-beruházásból 170, Dunaföldváré 97, míg Bölcske és Madocsa együttes részesedése 53 millió forintra tehető - nyilatkozták az önkormányzatok jegyzői, polgármesterei. Paks jegyzője megkísérelte a vagyonjogi kérdést tisztázni a szolgáltatókkal, ám érdemi válasz eddig nem érkezett - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Blazsek Balázs, Paks jegyzője, aki a beruházásban társult önkormányzatokat is képviseli e vagyonjogi vitában. Mint megtudtuk, noha a DéGáz és a DdGáz megállapodott a szolgáltatás és a tulajdonjog átadásáról, a vita miatt a DdGáz 1998 októberétől 1999 végéig egyelőre csupán "bérli" a közműveket a DdGáztól. Laczó Sándor kijelentette, hogy a DéGáz és a DdGáz között nincs vagyonjogi vita, és a DdGáz minden fennakadás nélkül átvehette a szolgáltatást is. Laczó Sándor elmondta: eddig egy levelet kaptak a témában Paks polgármesterétől. Erre adott válaszukban immár hatálytalannak nevezték az önkormányzatok által idézett szerződést. Ezt ugyanis szerintük helyettesíti egy 1996. március 18-án kelt szerződés, amely már nem tartalmazza a gázközmű eladásának esetére a fizetési kötelezettséget.
A DdGáz Rt. vezérigazgatója, Hasenauer András úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a MEH határozatának megfelelően a két társaság a vagyonjogi kérdésekben megállapodott, az önkormányzatok és a DéGáz Rt. közötti vagyonjogi témákról azonban nincs tudomásuk, ezzel kapcsolatos információval nem rendelkeznek. Hozzátette: 1998 októberétől az idei év végéig üzemeltetési szerződés keretében működtetik a DéGáz Rt. által beruházott és korábban általuk is üzemeltetett, Paks, Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa és Dunakömlőd közötti rendszert. A bérleti szerződés lejárta után az említett települések közötti hálózatot megvásárolják és teljes egészében integrálják saját rendszerükbe. A vételárról egyébként a két gázszolgáltató már megállapodott. Vita tehát csak az érintett települési önkormányzatok és a DéGáz Rt. között lehet, ám Hasenauer András is úgy tudja, a felek annak idején aláírtak egy módosított szerződést, amelynek értelmében a szegedi gázszolgáltató a teljes, mintegy 700 millió forintos beruházási költséget magára vállalta.
A 97 millióra Dunaföldváron nagy szükség lenne - jegyezte meg Nagy Gáborné, a forráshiánnyal küszködő Dunaföldvár polgármestere. Paks jegyzője hozzátette: Paks 1999-es normatív támogatása 500 millió forinttal csökken, így a településnek is szüksége lenne a 170 millióra. A gázszolgáltató-váltással magyarázzák az önkormányzatok azt is, hogy az elmúlt hónapokban a MEH közbelépését kellett kérni a bekötésre váró újabb gázfogyasztók közműhálózatra való csatlakoztatásához. A gázszolgáltatók ezt vitatják.
M. M.-M. I.-K. ZS.