Bezárták a Realbankot

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) 1999. január14-i hatállyal visszavonta a Realbank Rt. működési engedélyét, s teljes körű kifizetési tilalmat rendelt el. Egyidejűleg kezdeményezte a bank felszámolásának megindítását, s felügyeleti biztost rendelt ki a felszámolási eljárás bírósági elrendeléséig - jelentette be az ÁPTF szerda esti sajtóközleményében.
A felügyelet egy nappal korábban azt közölte, hogy az Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA) közösen büntetőfeljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen a Realbank kárára elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. A Realbank súlyos tőkevesztését az ÁPTF 1998-as helyszíni vizsgálata tárta fel. A felügyelet 1998. július 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a bankhoz és a jogszabályban előírt céltartalék-képzési kötelezettség elmulasztása, valamint a nem megfelelő tőkehelyzet miatt rendkívüli közgyűlés összehívására, továbbá az alaptőke leszállítására, illetve feltöltésére kötelezte a hitelintézetet.
A Realbank szeptemberi rendkívüli közgyűlésén megtörtént az alaptőke leszállítása, majd feltöltése az OBA 98,5 százalékos tulajdonszerzésével. A bank új vezetée ezt követően a könyvvizsgálóval folytatta a hitelintézet eszközeinek és kötelezettségeinek vizsgálatát, és olyan nagy további veszteségeket talált, amelyek teljesen felemésztették a szeptemberi tőkepótlást.
Ez a tőkevesztés is a bank korábbi vezetésének tevékenységével függ össze (felelősségüket a felügyelet szeptember 4-én kiadott 1523/1998. számú határozata állapította meg).
Az OBA igazgatótanácsa 1999. január 5-i ülésén megtárgyalta a bank tőkehelyzetét és úgy döntött, hogy főtulajdonosként nem vállal további pénzügyi kötelezettséget a rendezés érdekében. A hitelintézet eladására irányuló, múlt évben tett erőfeszítések eredménytelenek voltak, s jelenleg egyetlen részvényes és befektető sem képes, illetve hajlandó a bank pénzügyi helyzetét azonnal megszilárdító, szükséges mértékű tőkejuttatásra. Mivel a hitelintézet további működése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek és súlyosan veszélyezteti a betétesek és más ügyfelek érdekeit, a felügyelet elnöke a pénzügyminiszter és a jegybank elnökének egyetértésével visszavonta a Realbank működési engedélyét - tartalmazza a felügyelet közleménye. Az OBA ehhez azt teszi hozzá, hogy a betétek a felügyeleti intézkedés következtében január 19-től befagyottnak tekintendők. Az alap a befagyást követően legkésőbb 30 munkanapon belül megkezdi a befagyott betétek utáni kártalanítási összeg kifizetését, ami betétesenként legfeljebb egymillió forint lehet és csak a névre szóló betétekre vonatkozik. A betéteseknek a kártalanítást igényelniük kell, ennek módjáról az OBA a Realbank fiókjaiban és a sajtóban is tájékoztatást ad.
A banknak 1998 első félévében 5,357 milliárd forint veszteséget kellett elkönyvelnie, elsősorban a minősített követelések és a mérlegen kívüli tételek - a Reallízing-kötvényekre vállalt kezesség (4,967 milliárd forint) és a Realbank-részvényekre vállalt visszavásárlási garancia (1,283 milliárd forint) - utáni céltartalék megképzése miatt. Ez a bank saját tőkéjét negatívba - mínusz 1,060 milliárd forint - fordította. A pénzintézetet a csődtől csupán az mentette meg, hogy az OBA akkor úgy ítélte meg: olcsóbb tulajdonosként beszállnia a bankba, mint kifizetni a biztosított betéteket. A bank 3,240 milliárd forintos jegyzett tőkéjét így tavaly szeptemberben a társasági törvény előírásainak megfelelően előbb 32,4 millió forintra - a névérték 1 százalékára - szállították le, majd az OBA 133 százalékon, névértéken 2,3 milliárd, árfolyamértéken 3,1 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. Az új jegyzett tőke 2,332 milliárd, a saját tőke pedig mintegy 2 milliárd forint lett. Az újonnan feltárt veszteségek ezt a tőkét olvasztották el. A Realbankot a tőkehiány mellett az utóbbi időben már likviditási válság is fenyegette. A tőkeinvesztíció után ugyan csökkent a betétkivonás, de hamarosan újabb bizalmi válságot okozott, hogy a kötvénytulajdonosok a banktól követelték papírjaik azonnali visszaváltását. Ez a likviditás rontásán túl megnehezítette a hitelintézet eladását is és vélhetően legalább akkora szerepet játszott az érdeklődők meghátrálásában, mint a bank tőkehiánya.
BARNA ZSUZSA