Június végéig lezárul a Budapest Bank privatizációja?

Barátossy Györgyné, a PM helyettes államtitkára lapunk érdeklődésére csupán azt közölte: a privatizációs szerződés alapján a GEC-nek lehetősége van arra, hogy a maradék állami tulajdonban lévő részvénypakettre vonatkozó opciót a lejárat előtt bármikor érvényesítse. A helyettes államtitkár a majdani árat illetően nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, mint közölte, a vételár kiszámításának csak az opció lehívását követően van értelme, mivel annak meghatározása a BB eredményeinek figyelembevételével történik.
A GEC és az EBRD 1995 decemberében vásárolt 27,4, illetve 32,4 százalékos részesedést a BB-ben összesen 87 millió dollárért (12 milliárd forint), 100,1 százalékos árfolyamon. A GEC egyúttal opciós elővásárlási jogot szerzett a magyar állam tulajdonában lévő további részvények megvásárlására is 2001. május 15-éig. A dollárban kiegyenlítendő opciós vételár számításának módját előre meghatározták. Eszerint a névértékhez egyrészt hozzáadnának 300 millió forintot - az 1995 végéig járó eredménynövekményt -, másrészt az 1996-tól az opciós negyedévig keletkezett fel nem osztott IAS szerinti tiszta nyereség államra eső részét.
A PM 1995-ben azzal számolt, hogy a bank saját vagyona öt év alatt megháromszorozódik és a mintegy 4,6 milliárd forint névértékű állami részvényt 2001-ben folyó áron körülbelül 14 milliárd forintért lehet majd eladni. A minisztérium az öt év alatt 4 milliárd forint osztalékkal kalkulált. A Budapest Bank azonban a részleges privatizáció után nem nőtt a kívánt mértékben, saját tőkéje a magyar mérlegadatok szerint az első három évben kevesebb mint 16 százalékkal - 3,93 milliárd forinttal - gyarapodott, az állami pakett után felvett osztalék pedig ez idő alatt mintegy 1,5 milliárd forint volt. A bank 1999-re az előző évi profit dupláját tervezte, amit az előzetes adatok szerint teljesített. Ennek alapján mintegy 5,3 milliárd forintos adózott nyereséggel és az előző évivel azonos osztalékkal (a törzsrészvényekre 10, az elsőbbségiekre 8 százalék) számolva a saját tőke 1999 végére 32 milliárd forintra emelkedhet. Így 2000 elején az állami pakett ára mintegy 6,6 milliárd forint lenne, ami e csomagra 143 százalékos árfolyamot jelent (a nemzetközi mérlegadatok alapján az eredmény némileg kedvezőbb).
Ahhoz, hogy a PM által prognosztizált vételár kijöjjön, a bank saját tőkéjének 2001 májusáig el kellene érnie a 61 milliárd forintot, vagyis az addig hátralévő egy és negyed év alatt 29 milliárd forinttal kellene gyarapodnia.
A tranzakció lezárásához még néhány nyitott ügyet rendezni kell, ilyen egyebek mellett a kárpótlási jegyekkel való elszámolás. 1991-ben a BÉB Rt., a BB egyik leányvállalata megállapodást kötött a kárpótlási hivatallal adminisztratív szolgáltatások nyújtására, amelyet 1995-ben felmondtak. A nyilvántartásokból mindeddig nem derült ki pontosan, hogy mennyi jegyet használtak fel, vontak be, illetve értékesítettek a másodlagos piacon, így azt sem lehet tudni, hogy mennyi van még forgalomban. Szakértők szerint ezt az ügyet megállapodással lehetne lezárni. Az állam a részvényeladás után sem feledkezhetne meg teljesen a BB-ről, mivel a bank ellen több per folyik, és pervesztés esetén az államnak kell helytállnia a privatizációs szerződésben vállalt kártérítési kötelezettség alapján. A BB-vel kapcsolatban az államnak több mint 12 milliárdos kiadása volt a privatizáció óta, döntően az eszköz-visszavásárlási garancia alapján. Az idei költségvetésben több mint 3 milliárdot terveztek a bankkal kapcsolatos várható kiadásokra.
B. ZS.