Nógrád megyében a személyszállítás gazdaságosságát eleve korlátozza, hogy a megye aprófalvas szerkezetű és sok a zsáktelepülés, amelyek az utasforgalomhoz képest a hosszú úton érhetők el. A cég a nyolcvanas évek második felében még 65 millió utast szállított, mára azonban ez a szám 39 millióra csökkent. A gazdálkodást nehezíti, hogy a járatszám - az ellátás biztosítása érdekében - nem csökkenhet ezzel arányosan - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Horváth József, a Nógrád Volán Rt. vezérigazgatója.
Az alapellátást egyébként a közlekedési vállalat vezetője sarkalatos kérdésnek tartja mind a gazdálkodás, mind pedig a privatizáció kérdésében. A veszteséges járatokat ugyanis csak az összes érintett önkormányzat jóváhagyásával szüntethetnék meg, amit pedig nehéz megszerezni. A további működtetés vesztesége viszont a szolgáltató cégre hárul, s ezt senki sem kompenzálja. Országos átlagban a Volán 9 millió forintot termel ki egy busszal évente, Nógrádban csak 8 milliót; a 220 járműből álló autóbusz-állománynál ez azt jelenti, hogy az átlaghoz képest közel negyedmilliárd forinttal kevesebbet fordíthatnak járműpótlásra és -javításra.
A 795 főt foglalkoztató Nógrád Volán Rt. 1997-ben 1,76 milliárd forintos forgalommal és 2 milliós eredménnyel zárt. 1998-ra 2,14 milliárd forint árbevételt és nullszaldót várt, ám december végén a tervet 2,98 milliárdos forgalomra és 10 milliós mérleg szerinti eredményre módosították, és valószínűleg még ezt is sikerül felülmúlni. A növekedést a vezérigazgató a rétsági TDK- és a pásztói Eglo-üzem munkásszállítási többletigényének tudja be. Ennek eredményeként növelhették a bázishoz képest 16-ról 18 százalékra az 1998-as bérkeretet, s 40 millió forinttal a beruházásra szánt összeget. A társaság amortizációs kerete évente 142 millió forint (amelyet csak az említett 10 milliós nyereség növel), ezt azonban teljesen leköti a járműpark felújítása.
TARNÓCZI LÁSZLÓ
