Új vezérigazgató a Délhús Rt. élén

A Délhústól a korábbi vezérigazgató, Zentai László azt követően távozott - közös megegyezéssel - a cégtől, hogy állítása szerint eredeti elképzeléseit nem sikerült megvalósítani. A társaság tavalyi tervében 500 millió forint adózás előtti nyereség szerepelt, ezzel szemben az előzetes adatok szerint nullszaldó körüli eredmény várható. A most kinevezett Hofer korábban külföldi élelmiszer-ipari cégeknél töltött be vezető beosztást, többek között a Nestlé kínai gyárát irányította.
Gerold Pankl, a Délhús osztrák többségi tulajdonosa az új vezérigazgató kinevezését követően úgy nyilatkozott, a piaci nehézségek ellenére már minden feltétel adott a hatékony és versenyképes termeléshez. A Délhúsnál 1997-ben 1 milliárdot, tavalyelőtt pedig mintegy 800 millió forintot költöttek fejlesztésre. A technológiai korszerűsítéseken kívül bővítették a termékválasztékot, és Szarajevóban is kirendeltséget nyitottak. A belföldi piacon és az EU-tagországokon kívül a cég a horvát, a román, az orosz, a bolgár, a boszniai, sőt a dél-koreai piacra is szállít. Míg a korábbi években a társaság több száz főt küldött el, tavaly már csak minimális létszámcsökkenés volt.
Bár az alapanyag előállítása körül idehaza továbbra is sok a bizonytalanság, a Délhús idén is valamennyi meglévő telephelyét működtetni kívánja. A vágás központja továbbra is Pécs lesz. Alsómocsoládon szárazárut és gyorsfagyasztott termékeket gyártanak, Baján pedig a teljes termékpalettát. Az értékesítési központ Budapesten lesz. Az idei üzleti terv a korábbinál több magas feldolgozottsági fokú termékkel és nyereséges évvel kalkulál.
Az osztrák Pankl Hofmann AG 97 százalékos többségi tulajdonában lévő, 2,7 milliárd forint jegyzett és 3,8 milliárd forint saját tőkéjű társaság 1997-ben 18,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett 980 millió forint üzemi és 675 millió forint adózás előtti eredményt ért el, de ezt követően már 1998-ban sem sikerült megvalósítani eredeti elképzeléseit. A nettó árbevétel a tervezett 24 milliárd forint helyett 21 milliárd lett, az adózás előtti nyereség pedig 1 milliárd helyett alig több mint 100 milliót tett ki (a részletes adatokról lásd táblázatunkat). A társaság még nem publikálta a tavalyi eredményeit.
Az árbevétel- és a nyereségcsökkenés közvetlen és közvetett módon a Délhúsnál is az orosz és a keleti piacok összeomlásának következménye. Exportrészarányuk már 1998-ban is csak 35 százalékos volt, s ezen belül mindössze 15 százalékot képviseltek a keleti szállítások. Ugyanakkor a Délhúsnak az orosz piacon jelentősebb kinnlévőségei nem keletkeztek, ám a magyar piacra zúdult árudömping és az ennek nyomán kialakult árcsökkenés már kedvezőtlenül érintette a társaságot.
K. ZS.