A kormány 1998. december 30-án hozott határozata szerint az integráción kívüli három szénbánya - Feketevölgy, Lencsehegy, Putnok - idén az év első felében összesen 1,2 milliárd forint állami támogatást kaphat. Ebből a lencsehegyi bánya 243 millióval, Feketevölgy 299 millióval, Putnok pedig 659 milliárd forinttal részesedik. A gazdasági tárca javaslata értesüléseink szerint a teljes idei évre 2,4 milliárd forint állami támogatással számol, az egyes bányák a fenti összegek nagyjából dupláját kapnák éves szinten, s ez arányaiban megfelel a tavalyi támogatásnak.
A gazdasági tárca 1999. március 31-ig készíti el a gazdaságtalan szénbázisú villamosenergia-termelés visszafejlesztésével foglalkozó koncepciót, ám ez várhatóan nem veszélyezteti az idei támogatások kifizetését.
Végleges döntés a második féléves finanszírozásról azonban legkorábban március végén várható. A kormány legutóbbi ülésén a feketevölgyi bányáról már döntött, itt 2000 első negyedévében megszűnik a termelés.
Értesüléseink szerint a bányák állami támogatásával kapcsolatban nem is annyira a támogatás összege volt a kérdés, hanem annak forrásai. A költségvetési törvényben szerepelő "egyedi termelési támogatások" alcím előirányzata 48 milliárd forint, ám ebből kell finanszírozni a MÁV Rt., valamint a GySEV Rt. személyszállítással kapcsolatos költségeinek egy részét, s ez önmagában meghaladja a 45 milliárd forintot. E körbe tartozik a nehezen biztosítható mezőgazdasági károk felszámolására létrehozandó mezőgazdasági biztosító egyesületek költségvetési támogatása is, így a 48 milliárd forint előirányzat egymagában aligha szolgáltat elegendő forrást a 2,4 milliárd forint bányatámogatáshoz. Nem kizárt, hogy a hiányzó összeget az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) adja majd kamatmentes termelésfinanszírozás formájában. Az ÁPV Rt. 1998-ban is beszállt a bányafinanszírozásba, hiszen 2,65 milliárd forint támogatásból a költségvetés csupán 860 millió forintot állt.
Az integráción kívüli szénbányák további sorsát nagyban befolyásolhatja a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) által kiírt kapacitástender. Ennek végeredménye februárban válik ismeretessé, s így a gazdasági tárca ennek ismeretében dolgozhatja ki az integráción kívüli bányák jövőjéről szóló stratégiát. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a közelmúltban közzétett jelentés szerint az integráción kívüli bányák fajlagos önköltsége 1996-os árakon számolva a középmezőnyben helyezkedik el - ezt a pozíciót azonban a szállítási költségek módosíthatják -, jobb költségfeltételeket nyújtva mint több integrációba bevont bánya, tehát az integrációk létrehozásának időpontjában végzett költségelemzések alapján kialakított gazdaságossági sorrend megváltozott, amit az ÁSZ szerint az ágazat közép- és hosszú távú tervezésénél célszerű figyelembe venni. Az ÁSZ jelentése szerint a magyarországi bányászat szerkezetátalakítási programjához tavalyi árakon még 9,3 milliárd forint körüli összeg szükséges.
D. GY.
