A Bakonyi Erőmű Rt. gazdálkodására gyakorlatilag nem volt hatása a január 1-jével végrehajtott villamosenergia-áremeléseknek - mondta Benedek G. Vilmos, az erőműtársaság igazgatóságának elnöke a NAPI Gazdaságnak. A lapunk becslése szerint 5-6 százalék körüli átlagos termelőiár-növekedést várhatóan teljes egészében "elviszi" a költségek emelkedése, ezen belül is a körülbelül 50 százalékos súlyú bérköltségeké. Az erőműtársaság az 1997-es 350 millió forintot meghaladó veszteség után az elmúlt évben várhatóan minimális nyereséget ért el, mintegy 10,5 milliárd forint árbevétel után.
Az erőmű által megvalósítandó inotai telephelyű, 150 megawatt kapacitású blokkra még a társaság privatizációját megelőzően - 1997 decemberében - kötöttek hosszú távú áramvásárlási szerződést az MVM Rt.-vel. Ennek hatálybaléptetési határideje tavaly decemberben lejárt, ám az MVM Rt. kérésére idén június végéig meghosszabbították. Benedek G. Vilmos elmondta: fel sem merült bennük, hogy az MVM Rt. ne léptesse hatályba az áramvásárlási szerződést, ám ha ez mégis megtörténne - megkérdőjelezve ezzel az egyetlen magyar tulajdonban lévő erőmű létét -, nem maradna más választás, mint az inotai erőmű és a balinkai bánya legrövidebb időn belül történő bezárása és az ott folyó tevékenység felszámolása. Az áramszállítási szerződés hatálybalépését követően a beruházók 1-2 hónapon belül valamennyi, az építkezés megkezdéséhez szükséges szerződést megkötik.
A Bakonyi Erőmű helyzete némiképp hasonló az AES-Tiszai Erőmű Rt. tervezett új blokkjának szerződéséhez, ez utóbbinál az áramvásárlási szerződés hatálybaléptetési határideje ugyancsak lejárt, s február végéig hosszabbították meg. Az MVM Rt. által kiírt kapacitástender végeredménye február közepe táján válik ismertté, a Bakonyi Erőmű Rt. a jelenlegi ajkai erőmű telephelyére tervezett új blokk kapacitását ajánlotta fel a tenderen.
Benedek G. Vilmos elmondta, hogy az inotai blokkra vonatkozó szerződés hatálybalépésének többi feltétele - ilyenek például a szakhatósági engedélyek - teljesült. A beruházás előkészítésére idáig több százmillió forintot fordított a társaság - a teljes beruházási költség 150 millió dollár körüli. Az előkészítő munkálatok éppúgy szolgálják a régi erőmű lebontását, mint az új blokk felépítését. A jelenleg üzemelő ajkai és inotai erőművek lebontásának, valamint a hozzájuk tartozó bányák bezárásának költségei az elnök szerint nem szerepelnek az erőművek által termelt villamos energia termelői árában, ám az ÁPV Rt.-vel kötött privatizációs szerződés szerint az állam e költségek jelentős részét magára vállalja.
Az Inotára tervezett fejlesztés megvalósulása esetén a balinkai bánya szénvagyona még körülbelül 25 évre elegendő. Az új blokk tüzelőanyag-igényének körülbelül 50 százalékát fedeznék e forrásból, a többi 50 százalékot pedig importból. Az elnök szerint a nyomott világpiaci szénárak kedvező importlehetőségekkel kecsegtetnek, egyelőre éppen emiatt nem döntöttek a lengyel, az orosz vagy a tengerentúli szénimport-lehetőségek között.
A Bakonyi Erőmű Rt. a közelmúltban döntött egy csaknem 800 főt érintő létszámleépítésről - mondta el lapunknak korábban Németh Frigyes, az erőműtársaság vezérigazgatója (NAPI Gazdaság, 1998. november 16., 4. oldal), ennek egyszeri költsége meghaladja a 250 millió forintot. Az elbocsátásokat részben előnyugdíjazással hajtják végre, valamint 30 millió forint támogatással - a Veszprém megyei munkaügyi központtal összefogva - átképzéseket szerveznek. A három ajkai bánya közül a padragi bezárása jelenleg is tart. Az Ármin és a Jókai szénkészlete 2004 körül merül ki, ám a bányák által eddig termelt évi 1,1 millió tonna szénre sincs teljes egészében szükség.
DÓZSA GYÖRGY
Körtési Zsolt