Azt, hogy a BUX index pár év múlva 30-35 ezer pont legyen, jelenleg eléggé nehéz elképzelni, azt viszont, hogy 14 000 pont, már nem annyira. Hasonlóképpen a világ nagy tőzsdeindexeinek 2007-es csúcsértékei ma szinte elérhetetlen álomnak tűnnek - innét legalább két-háromszorosukra kéne emelkedniük hozzá -, egy 30-40 százalékos tartósabb emelkedés azonban, ha a válság csillapodik, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Ezen az alapon most különösen érdemes lenne tőkevédett (garantált) alapok jegyeit vásárolni, amelyek az eredeti tőkét a konstrukcióból következően mindig visszafizetik, és ha emelkedés lesz a piacokon, akkor vonzó hozamot fizethetnek. Sokkal inkább érdemes, mint volt 2007-ben, az indexcsúcsok közelében, vagy akár 2008 elején, közepén.
Ilyen értelemben sokkal nagyobb most az esély arra, hogy pozitív legyen a végeredmény. Ezt azonban nem sok kisbefektető látja be, a tőkepiaci válság októberi súlyosbodása óta indult tőkevédett alapok számban és méretben is messze elmaradnak a 2007-es vagy 2008. első félévi eredményektől. A kisbefektetők a jelek szerint akkor mertek kockáztatni, amikor az árfolyamok csúcson voltak, a gödörben pedig alig.
Persze a kép nem egyértelmű, a kockázatok is mások most, mint korábban, ezekről sem szabad megfeledkezni. Nemcsak 30-40 százalékos emelkedés, de hasonló mértékű további esés sem elképzelhetetlen a részvénypiacokon. A piacok volatilitása nagyon régen nem látott szinteket ért el, évtizedek óta nem látott folyamatok zajlanak, a válság rossz esetben még hosszú évekig eltarthat. Emiatt több alapkezelő próbálkozik olyan alapokkal, amelyek esetleg a piacok esése esetén is képesek hozamot fizetni.
A tőkevédett alapok visszafizetési kockázata sem teljesen nulla, alapvetően a bankok kockázata vonatkozik rá: a tőke nagy része rendszerint bankbetétben, kisebb része opciókban van, amelyeket külföldi pénzintézetekkel vagy azok leányvállalataival szoktak kötni.
