Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy vitákat kavar, vajon elszakadt-e a realitástól Warren Buffett, amikor a Berkshire-en keresztül olyan vállalatokban szerzett részesedést, mint a Conoco Phillips olajipari óriás, közvetlenül a Lehman csődje után, a bankokkal szembeni teljes bizalomvesztés közepette a Goldman Sachsben vagy éppen az amerikai gazdaság állapota egyik fokmérőjeként nyilvántartott General Electricben. A Conoco Phillips árfolyama az olajár összeomlásával harmadával esett vissza, míg a Goldman Sachsnél vásárolt 5 milliárd dollárnyi elsőbbségi részvénypakett értéke megfeleződött.
Október közepén Buffett rendhagyó módon a New York Times vélemény rovatában arra szólította fel a befektetőket, hogy a dühöngő válságra válaszul vásároljanak hazai részvényeket. Ő ugyanis életében először saját számlájára is ezt tette, portfóliójában addig csak államkötvények szerepeltek (eltekintve a teljes egészében jótékony célokra fordított 38 százalékos Berkshire-részesedésétől). Tanácsát meg is indokolta és múltbéli befektetési döntéseit az idő is igazolta.
Buffett egyik alapelve, hogy hosszú távú, értékőrző befektetéseket keres a "divatosak" helyett. Mottója: sokkal jobb egy csodálatos vállalatot venni jó áron, mint egy jó céget csodálatos áron. Befektetései gyakran a legegyszerűbb termékek gyártóira terjednek ki, mint a borotvák, fertőtlenítőszerek vagy édességek előállítóira.
Még 1987-ben mondta a dohányiparról, hogy azért tetszik neki, mert a cigarettát egy centért állítják elő, egy dollárért eladják, függőséghez vezet, a márkahűség pedig kiváló. S bár az iparággal kapcsolatos véleményét később megváltoztatta, a gondolatmenet remekül összefoglalja Buffett tökéletes befektetésről alkotott képét - írja az Investopedia.
Holdingtársasága, a Berkshire Hathaway olyan cégekben rendelkezik meghatározó tulajdonosi hányaddal, mint a Coca-Cola vagy éppen a Kraft Foods élelmiszer-ipari óriás. A két legjövedelmezőbb befektetése azonban sokkal meglepőbb helyen keresendő. Az egyik az édességeket gyártó, az Egyesült Államok nyugati partján igen közkedvelt See's Candy, amely 1972 óta 57 millió dollár ráfordítás mellett immár 1,35 milliárdot hozott Buffett konyhájára, a másik pedig a borotva- és piperecikkgyártó Gillette, amelyben az 1989-es 600 milliós beruházás kevesebb mint két éven belül már 850-et ért, nem beszélve az évi 52,5 milliós osztalékról. A Gillette 2005-ös, Procter & Gamble általi kivásárlása alkalmával már 5 milliárd dollár fölé taksálták a pakett értékét, azonban Buffett még ekkor sem volt hajlandó megválni tőle, sőt további vásárlást helyezett kilátásba.
Összehasonlításképpen, ha Buffett az eredeti 600 milliót az S&P-500-ba fektette volna, akkor befektetésének értéke az osztalékfizetés előtt csupán kevesebb mint felére, 2,2 milliárd dollárra bővült volna az adott időszak alatt.
Buffett titka tehát a türelem, azaz nem megszabadulni az első adandó, kisebb-nagyobb nyereséggel kecsegtető alkalommal az adott befektetéstől, hanem a megfelelő pozíciókat kiépítve beleülni a kiszemelt papírokba és kivárni, közben beseperve az osztalékokat. A tökéletes időzítés persze gyakorlatilag csaknem lehetetlen, azonban Buffett szerint törekedni kell arra, hogy akkor legyünk óvatosak, amikor mások kapzsik, és csak akkor kapzsik, amikor mások óvatosak.
