Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válasz Walter Updegrave, a CNN Money szakértője szerint az egyéni preferenciáktól függ. A szerző négy fő kérdés feltevését javasolja mindenkinek, melyek megválaszolása megkönnyítheti a döntést. Mégpedig: mekkora a befektetésre szánt tőke, mennyi ideje van a befektetőnek, vannak-e pénzügyi ismeretei, végül érez-e késztetést arra, hogy időt szenteljen az egyéni ízlésének megfelelő portfólió összeállítására.
Ami az elsőt illeti, minél kisebb a tőke, annál inkább érdemes befektetési alapot választani. A befektetési jegyek vásárlásának jellemzően alacsony, míg egy egyedi részvényekből összeállított portfóliónak igencsak magas lehet a költsége. Updegrave szerint – az amerikai piacot alapul véve – minimum 25 000 dolláros (több mint ötmillió forint) tőke szükséges ahhoz, hogy a befektető összeállítson egy 15-20 elemből álló egyéni portfóliót. A brókercégek – az árfolyamarányos jutalékon túl – jellemzően minimumdíjat is felszámítanak, ami egy többelemű portfólió esetében jelentősen megnöveli a kifizetett jutalék mértékét. Ez a minimumdíj főként akkor dobja meg a költségeket, ha a befektető a gondosan összeállított portfólióban lévő tőkét folyamatosan – például havonta fix összeggel – növelni szeretné. Ebben az esetben Updegrave számításai szerint egy-egy 500 dollárnyi növekmény jutaléka akár 2-3 százalékra is rúghat. (Magyarországon ráadásul általában alacsonyabbak az alapok forgalmi jutalékai, mint külföldön.)
A második tényezőként a portfólió összeállítására és kezelésére szánt időt érdemes figyelembe venni. Ez az idő egy egyedi részvényekből álló portfólió esetében a többszöröse annak, amennyit egy megfelelő befektetési alap kiválasztása igényel.
A szakember szerint – ha a befektető birtokában van a szükséges pénzügyi ismereteknek – egy 15-20 elemű portfólió összeállítására legalább negyven órát kell szánni, ezzel szemben a megfelelő befektetési alap öt-tíz óra alatt kiválasztható. Jelentősen tovább csökkenti időráfordítását az a befektető, aki indexkövető alapot választ. Egy alapnál egyébként a díjakat, a befektetési stratégiát, a kockázatvállalás szintjét és a múltbeli teljesítményt érdemes megvizsgálni.
Ezzel szemben a megfelelő részvények kiválasztása, a különböző elemzések elvégzése időigényes, ami kisebb tőke esetén nem hatékony. Ha összeállt a portfólió, akkor is heti több órát igényel a papírok árfolyamának követése, a hírek értelmezése és elemzése. Ezzel szemben egy gondosan kiválasztott befektetési alapot elegendő körülbelül negyedévente ellenőrizni.
Ha a befektetőnek ideje és tőkéje is van ahhoz, hogy érdemes legyen egyénileg összeállítania a portfóliót, akkor is rendelkeznie kell a szükséges részvény- és kötvényelemzői ismeretekkel. Ezeket az ismereteket és a szükséges tapasztalatot évekig tart megszerezni, ezek hiányában érdemesebb egy befektetési alapot választani. Végezetül, ha a befektető nem érez elegendő késztetést arra, hogy egyénileg állítsa össze a portfóliót, akkor valószínűleg nem is fog elég energiát szentelni a megfelelő papírok kiválasztására, ennek következtében a portfólió teljesítménye is gyengébb lesz.
Magyarországon a kérdés látszólag egyszerűbb, mint a nagyobb tőkepiaccal rendelkező országokban, hiszen kevesebb befektetési jegy és értékpapír közül lehet válogatni. Itthon egy részvényportfólió rendszerint kevesebb papírt tartalmaz, ezért az összeállítás költsége és időigénye is alacsonyabb lehet. Csakhogy ez nem helyes stratégia, az így összeállított, kevés elemű portfólió kockázata túlontúl nagy lehet, ezért érdemes külföldi papírokat (és más, nem részvény jellegű befektetéseket) is belevenni, amivel szinte ugyanoda jutunk, mint az amerikai példánál.
A brókercégek nálunk is felszámítanak minimumdíjat, ami jellemzően 2-3 ezer forint. Alacsonyabb összegű befektetések esetén érdemesebb befektetési jegyeket vásárolni vagy kisebb jutalékkal dolgozó – esetleg online – brókercéget választani. A befektetési alapoknál egészen kis, pár százezres, sőt egy-két helyen esetleg néhány tízezres összeget is el lehet helyezni, a jegyek névértéke általában egy forint. Az esetleges számlavezetési díjon túl jellemzően a jegyek vételénél alacsony jutalékot számítanak fel, egyes esetekben díjmentes is lehet. Néhol a visszaváltás díja magasabb (főleg részvényalapoknál), másutt az is alacsony szintű. A méretgazdaságosság azok számára is fontos, akik kötvényekbe szeretnének invesztálni. Egy pár diszkontkincstárjegyet vásárló ügyfél rosszabb árfolyam mellett jut hozzá a papírokhoz, mint egy befektetési alap. Különösen akkor érdemes egy jól diverzifikált kötvényalapot választani, ha a portfólió tulajdonosa a kötvények kamatából szeretne újabb papírokat vásárolni. Ezek az alapok a lejáró papírokból felszabaduló pénzt és a kamatokat automatikusan újrabefektetik.
Updegrave szerint egyébként annak, aki most kezd ismerkedni a tőkepiacokkal, érdemes először befektetési alapokba invesztálni, majd a pénzügyi tudás és tapasztalat bővülésével fokozatosan kialakítani egy egyedi papírokból álló portfóliót.
