A héten zárult közgyűlési szezonban rekordösszegű, összesen 171 milliárd forintnyi osztalék kifizetését szavazták meg maguknak a tőzsdei társaságok tulajdonosai. A hatalmas osztaléktömeg ötödével nagyobb a tavaly kifizetett 140 milliárdnál, s ha az időközben a körből kiesett három E.On-os áramszolgáltató cég tavalyi 12 milliárdját nem számoljuk, akkor még szebb kép, a kifizetés harmadával haladja meg a tavalyit. A hatalmas növekedés mellett mégis visszaesett az összesített eredményekre eső kifizetési hányad – 44-ről 36 százalék közelébe –, ennek azonban egyszerű oka van. A tőzsdei cégek tavalyi több mint 50 százalékos összesített profitnövekedésével (311-ről 474 milliárdra) a tulajdonosok étvágya nem nőtt párhuzamosan.
A kifizetések gerincét idén is a Matáv adja, amely immár második éve fizet ki az elért nyereségénél jóval többet a részvényeseinek. A tavalyival megegyező, 70 forintos osztalék önmagában 73 milliárd forintot ad hozzá a kifizetésekhez, s a cég részvényeinek árfolyama alapján a befektetők bíznak abban, hogy ez az összeg jövőre is fenntartható lesz. Arányaiban és abszolút értékében is a növekedés motorját jelentette az OTP pénteken elfogadott osztaléka, amely az 50 százalékos eredménynövekedés mellett 150 százalékkal bővült, jelezvén, hogy ha jól megy a banknak, jól megy a részvényeseinek is. A 146 forintos OTP-kifizetés már csak azért is szívet melengető lehet, mert tavaly ilyenkor még csak 100 forintra szólt a menedzsment ígérete. Az OTP mellé a tavalyi év másik sztárpapírja is betársult, az eredményduplázó Mol triplájára növelte az osztalékra fordított összeget. A Mol eközben intenzíven vásárolja saját részvényeit is, így a menedzsmentjének az igazán nem róható fel, hogy visszatartaná részvényeseitől a cégben termelődött készpénzt.
A megmaradt áramszolgáltató cégek tartották magukat a korábbi évek hagyományaihoz, az Elműből és a Démászból a német, illetve francia tulajdonosok mindent kivesznek, amit csak lehet. Meglepetést mindössze az Émász jelentett, ennél ugyanis az Elmű esetében még kifizetéspárti RWE-EnBW tulajdonosi páros a fizetés ellen foglalt állást, s így az érezhető nagyságú profithoz nem társul osztalék.
A hagyományosan jó osztalékfizető kisebb cégek közül a Globus ezúttal sem oszt tulajdonosainak. A tavalyi osztalék elmaradását a kialakuló nehéz helyzetre való felkészüléssel és az EU-csatlakozással indokolta a menedzsment. S lám, nem ártott az óvatosság, hiszen 2004-ben veszteséges lett a cég, ami értelemszerűen a nem fizetés megismétlődését vonta maga után. Pozitív meglepetést jelentett viszont a Zwack, a hosszú évek alatt megszokott 750 forint után az idén már 800 forintot fizet. Az egyik legjobb osztalékhozamú papírrá az Antenna lépett elő, 4550 forintos árfolyam mellett a 460 forintos osztalék kifejezetten magasnak tekinthető. Igaz, azzal minden részvényes tisztában van, hogy a kifizetés egyszeri, s csak a Vodafone-részesedés eladásából finanszírozható. A tőzsde tavalyi újoncai közül az FHB 120-ról 200-ra növelte kifizetését, a Forrás osztaléka viszont maradt, amennyi volt, 50-50 forint a törzs- és az osztalékelsőbbségi részvények után egyaránt.
Az – egyébként helytelenül – osztalékhozamnak nevezett mutató, az egy részvényre jutó osztalék és a részvényárfolyam hányadosa nagy átlagban csökkenést mutat a tavalyi évhez képest. A tavalyi kifizetések előtt nem volt ritka, hogy egy-egy papír osztalékhozama 10-12 százalék fölött is járt. Idén a drasztikusan csökkenő jegybanki kamatszint és a lemorzsolódó állampapírhozamok átformálták a képet. Két számjegyű osztalékhozamot csak rendkívüli esetben találni – a teljesen illikvid Hungagentnél és a már említett Antennánál –, az ilyen alapon beárazott papíroknál a mutató 8 százaléktól (Zwack) 9,5 százalékig (Elmű) ingadozik.
Lovas-Romváry András