A Fed tisztviselői – beleértve Ben S. Bernanke-t, a jegybank szerepét betöltő intézmény kormányzóját is – ezen a héten mind egy kottából énekelnek, mely arról szól, hogy a gazdaság kikászálódik a mostani kátyúból. Ez segítette előre a dollárt – mondta a Bloombergnek az HSBC londoni elemzője. S valóban, a dollár csaknem két százalékkal erősödött a múlt hét folyamán az euróval szemben: a közös európai valuta árfolyama az egy héttel korábbi 1,23 dollár feletti szintekről 1,21 dollár alá került a hét közepén, s láthatóan nem is akart onnan elmozdulni, jöjjön bármilyen rossz hír is. Pedig a kevés napvilágot látott makroadat nem sok bizalomra adott okot. A friss munkanélküliek száma a vártnál sokkal nagyobb mértékkel nőtt, a második negyedéves GDP-adatot pedig az első becsléshez képest lefelé módosították. Némi vigaszt jelentett csak, hogy a tartós fogyasztási javakat célzó megrendelések állománya alaposan megugrott a múlt hónap folyamán, meglepetésre a gépjárművek iránti óriási keresletnek köszönhetően. A zöldhasú árfolyamát azonban nem elsősorban a makroadatok befolyásolták, sokkal inkább az az „optimizmusdömping”, amit a Fed vezető tisztségviselői zúdítottak az arra fogékony hallgatókra a hét folyamán. A sort Bernanke nyitotta hétfőn, de felszólalt a Fed atlantai és dallasi elnöke, Jack Guynn, illetve Robert McTeer is, sőt pénteken maga Alan Greenspan is beállt a kórusba. A beszédek mindegyike ugyanazt a témakört járta körül: a látható nehézségek ellenére (munkahelyteremtő-képesség, külkereskedelmi és államháztartási hiány stb.) az Egyesült Államok gazdasági bővülésének megtorpanása a második negyedévben csak egy röpke botlás volt, s a második félévben már minden sokkal gördülékenyebben halad majd. Ráadásul a szakemberek véleménye megegyezett abban is, hogy az olajárak jelenlegi mérséklődése nem rövid távú korrekció, hanem egy hosszabb távú folyamat része, ám még a 45 dollár körüli New York-i nyersolaj sem tudja megfékezni a gazdasági expanziót. A dollár gyengülésére spekulálókat mindenesetre úgy tűnt, meggyőzte a Fed-hadosztály, hisz látványos pozícióváltásaik következtében több mint két centtel lett olcsóbb az euró. Döntésük helyességét igazolta az is, hogy az Európai Unióban sincs minden rendben a makroadatok szerint, hisz a tagországok ipari megrendelésállománya összesítve 6,1 százalékkal csökkent egy hónap alatt, sőt a francia autók iránti kereslet 16 százalékkal mérséklődött.
A jen piaca meglehetősen érdekesen alakult, a japán fizetőeszköz ugyanis kapott hideget-meleget a hét folyamán, így többnyire csak szűk sávban tántorgott az árfolyam. Ami a japán gazdaságot illeti: nos a legutóbbi fogyasztói árindex szerint a rettegett deflációs veszély nem hárult el a szigetország gazdasága fölül, s a háztartások fogyasztása is visszaesett, holott ennek növekedése létfontosságú lenne ahhoz, hogy meglódulhasson a GDP. Tovább ronthatta volna a jen esélyeit, hogy J.P. Morgan visszafogta a jen erősödésére tett jóslatait, hisz korábban év végére még 100-as szintet prognosztizált a zöldhasúval szemben, mostanra azonban – pont a pozitív amerikai kilátásoknak köszönhetően – 103-ra módosította ezt a szintet. Mindez a jen látványos gyengülése mellett szólt, s minden valószínűség szerint így is történt volna, ám a Nikkei két hét alatt 6,2 százalékkal nőtt és az elmúlt hétben két hónapja nem látott mértékű erősödést produkált. A japán pénzügyminisztérium adatai szerint a külföldi befektetők több japán papírt vásároltak, mint július eleje óta bármikor, ami egyértelműen jelzi, hogy a szakértők bíznak a szigetország gazdaságában, s ez a közeljövőben is megtarthatja a jen kurzusát a 110-es szint alatt a dollárral szemben.
Kummer Krisztián