Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán az elmúlt évben a tőzsdei társaságoknál is tapasztalt anomáliák, talán a jogharmonizáció vitte rá arra a jogalkotókat, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) január elsején életbe lépett átszabásával a korábbiaknál aprólékosabban szabályozzák a cégek mozgásterét a sajátrészvény-ügyletek terén. Sajátrészvény-tranzakciókat számos indokkal hajtottak végre tőzsdei és nem tőzsdei cégek egyaránt, persze a nyilvánosság leginkább a tőzsdén jegyzett vállalkozások ilyen jellegű ügyleteiről értesült. A nyilvános társaságok vezető testületei a legkülönbözőbb indokokkal nyúltak ehhez az eszközhöz, volt, hogy árfolyam-karbantartást, volt, hogy tőkeszerkezet-optimalizációt jelöltek meg elérendő célként. Akadt olyan eset is, hogy készülő akvizíciónál kívánta az igazgatóság felhasználni a társaság saját papírjait, s olyan is, hogy vezetői ösztönzésére.
Az eddigi szabályozás mindössze annyit írt elő egy saját részvényeket vásárolni kívánó cég számára, hogy saját tőkéje haladja meg a jegyzett tőkét, s a vételek csak az alaptőkén felüli vagyon terhére történjenek. Az igazgatóság eddig csak közgyűlési felhatalmazás birtokában dönthetett ilyen vásárlásról, igaz, ha úgy ítélte meg, hogy ezzel a részvénytársaságot fenyegető súlyos károkat tud megelőzni, saját hatáskörben is dönthetett. A saját részvények állománya nem haladhatta meg az alaptőke 10 százalékát, maximum egy évig maradhattak a cég tulajdonában, az egy éven belül el nem idegenített papírokat pedig alaptőke-leszállítással be kellett vonni. (Ezt az előírást a tőzsdei cégek jellemzően átkötéssel „oldották meg”, azaz eladták, majd rögtön vissza is vásárolták a csomagot.)
Az új szabályozás az alapvető elveket ugyan nem változtatja meg, de jóval aprólékosabban szabályozza a sajátrészvény-vásárlás körülményeit. Az igazgatóság felhatalmazása változatlanul a közgyűlés hatáskörében marad, de már nem egy általános felhatalmazásról van szó. A közgyűlésnek arról is rendelkeznie kell, hogy mely részvényfajtába tartozó, hány részvényt vehet a cég, milyen minimális és mekkora maximális árfolyamon. A felhatalmazás legfeljebb másfél évre szólhat. A részvények vásárlására mostantól nem egyszerűen az alaptőkén felüli vagyon esetén van lehetőség, hanem akkor is, ha osztalékfizetésre lenne képes a cég.
Tőkepiaci szemszögből talán a legfontosabb újítása a törvénynek a részvényvásárlások módjára vonatkozik. Az új szabályok szerint ugyanis a nyilvánosan működő részvénytársaság, ha nem tőzsdei forgalomban vásárolja saját papírjait, akkor azt csak nyilvános ajánlat megtételével teheti. Az ajánlatnak viszont a törvény szövege szerint meg kell felelnie annak az elvnek, amely szerint tilos a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban az azonos sorozatba tartozó részvények tulajdonosai között bármilyen hátrányos megkülönböztetést tenni.
