Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Júniusban, lényegében egy éve először, számottevően csökkent a hazai nyilvános, nyílt végű befektetési alapokban levő tőke összértéke. Ez május végén még 1125 milliárd forint volt, június közepén bő 1138 milliárd forinttal még újabb rekordot is felállított, majd a hónap végéig 1099,5 milliárdig esett vissza.
A fejleményben nyilván nagy szerepe van annak, hogy júniusban enyhén szólva kiszámíthatatlanná váltak a piaci viszonyok, a forint gyengülése nyomán az állampapírhozamok is megugrottak, ami árfolyamcsökkenést hozott és ezen keresztül az alapok eszközértékének visszaesését okozta. Ha azonban a nyilvános adatok alapján kiszámoljuk, mennyi volt a statisztikában az árfolyamváltozások hatása, és mennyi a tényleges befektetői pénzkivonásé, akkor azt látjuk, hogy egy hónap alatt a 25 milliárd forintos csökkenésből 21 milliárd forint pénzkivét volt (ami persze bekövetkezhetett a rossz hírek hatására is).
Még tovább böngészve a számokat azt látjuk, hogy kivételesen nem elsősorban az alapok tőkéjének közel felét tartalmazó OTP Optima van a változások zöme mögött, hanem a jelenleg a negyedik legnagyobb, mintegy 66 milliárdos K&H Pénzpiaci Alap, pontosabban annak egy vagy két nagybefektetője.
Június 11-én ugyan még elhelyezett benne valaki 4 milliárd forintot, aztán 19-én ő vagy más majdnem pontosan ugyanennyit ki is vett. Június 24-én egyszerre 8 milliárd forint távozott az alapból, s a K&H Kötvény Alapból is közel 3 milliárd forint.
Hogy van-e összefüggés ezen pénzmozgások és a K&H Equities és az Állami Autópálya-kezelő Rt. üzletei körül kirobbant botrány között, azt az értékpapírtitok miatt talán nem is fogjuk megtudni. A fenti pénzek összege mindenesetre igen hasonló ahhoz a 13 milliárd forinthoz, amelyet az állami cég a hírek szerint vagyonkezelésbe adott a brókercégnek.
Ami a többi alapfajtát illeti, a hazai részvényalapok tőkéje minimális mértékben csökkent, a nemzetközi tőzsdéken befektető társaiké viszont 28,5-ről 30,6 milliárd forintra nőtt. Csakhogy a növekedés itt kizárólag az árfolyamváltozásoknak köszönhető: ezek a konstrukciók az utóbbi három hónapban például évi 40-80 százalékos (nominálisan 10-20 százalékos) hozamot is fel tudtak mutatni (lásd táblázatunkat a 14. oldalon). Eközben az ügyfelek valójában még ki is vettek belőlük közel 1 milliárd forintot. Némileg csökkenő dinamikával ugyan, de tovább nőnek az utóbbi idők sikertörténetének számító hazai ingatlanalapok, a júniusi bővülés is megközelítette a 10 százalékot.
