A momentumjáték lényege, hogy az erre szakosodott spekulánsok egy-egy valós vagy vélt ok alapján hirtelen rászállnak egy-egy papírra, annak forgalmát a sokszorosára emelve mozdítják el jelentős mértékben az árfolyamot. A kiszemelt célpont általában kis vagy közepes kapitalizációval bíró cég, amelynek árfolyama a megelőző időszakban stabil volt, forgalma pedig alacsony, az árfolyam jellemzően 5 dollár körüli, de gyakran 1 dollár alatti részvényekre is sor kerül. Egy ilyen papír esetében szinte biztosra vehető, hogy ha sikerül értékelhető forgalomnövekedés mellett olyan mértékben elmozdítani az árfolyamot, hogy a többi rövid távú játékos felfigyeljen rá, akkor a korán vásárló busás hasznot arathat pár nap, gyakran pár óra alatt.
Az árváltozás mértéke természetesen változó, s minden eset egyedi, mégis jól tipizálható. Egy átlag momentumjáték elején az adott papír árfolyama a teljes nyugalomból hirtelen kezd el napon belül hír nélkül emelkedni. A szokatlan forgalmi és árfolyamváltozásokat figyelő játékosok észlelik a jelenséget, s közülük egyre többen ugranak bele a részvénybe, tovább növelve a keresletet. Az első nap utolsó egy-két órájában gyakran tapasztalható kisebb visszaesés, mert sokan csak daytrade gyanánt ugrottak be, de zárásra általában a napi csúcs közelébe jut a részvényünk. Gyakran a zárás utáni elektronikus kereskedésben tovább nő a kurzus, s egyre egyértelműbbé teszi, hogy másnap magasabb nyitás következik. Este a napi adatokat elemző játékosok újabb hulláma figyel fel a kitörésre, akik még a zárás utáni piacon, vagy másnap reggel, a nyitást megelőző kereskedésben szállnak be a papírba. A momentumjáték második napja általában még tisztes emelkedéssel zárul, s a harmadik napi újabb erős nyitás után lépnek be az első komolyabb eladók, valószínűleg azok, akik az első nap vásároltak és elérkezettnek látják a szüretet.
Ennek a folyamatnak tehát szinte semmi köze nincs a fundamentumokhoz, túlságosan szofisztikáltnak sem kell lenni megjátszásához, sőt hátrány is lehet, ha valaki logikusan próbál gondolkodni. Ez már nem 90, hanem legalább 95 százalékban tömeglélektan, azonban mégsem szabad azt állítani, hogy oda se kell figyelni a piac eseményeire ahhoz, hogy a momentumjátékot sikerrel űzhessük. Elég csak megnézni néhány emlékezetes esetet az elmúlt néhány hónapból.
A kínai internetrészvények szárnyalása, mint kiderült, kőkemény fundamentumok alapján indult, a piac jól látta meg a cégek jövedelmezőségében beálló drasztikus változást. (E cégek piacán a mai napig tart az elképesztő mértékű emelkedés, de már nem a momentumjáték miatt.) Március végén, miután a kínai internetszolgáltatókkal hirtelen túl sokat nyertek, a momentumjátékosok a SARS-papírokra szálltak át. Miközben a fél világ rettegett, az okosak azt kutatták, ki nyerhet a víruson. Akiről kisütötték, hogy eredményének jót tehet a járvány, pár nap alatt az egekig emelték. Az érintett papírok között volt gyógyszergyártó (ViroPharma, AVI Biopharma), védőfelszerelés-gyártó (Advanced Pro Tech) és több, személyes ügyintézés helyett az élet legkülönbözőbb területein online megoldásokat kínáló cég is.
Később feltűnően sok kis biotech cég esetében érkezett hír arról, hogy szerük hatásosnak bizonyult különféle betegségek ellen, s meglepően sok sikeres rákellenes szerről értesült a piac. A momentumjáték június elején néhány napig szinte kizárólag a smallcap biotechre korlátozódott, a rákellenes szeren dolgozó cégek részvényei hirtelen az égbe szálltak, sokszor a legapróbb hír hiányában is. Miután kellően kifutották magukat, több szakértő és Greenspan Fed-elnök földgázhiányról szóló nyilatkozatai okozták a következő játékhullámot. A kis kapitalizációjú olaj- és gázcégek kaptak hirtelen szárnyra, s néhány napig ők is maradtak a sztárok.
Ezzel elérkeztünk a múlt héthez, amikor ismét Ázsia került sorra. Ezúttal azonban nem a vezető kínai internetszolgáltatók jöttek, azok közben túl nagyra nőttek ahhoz, hogy néhány ezer játékos a duplájára nyomja fel őket és túl sok ismeretlen nagyobb piaci szereplő ült bennük ahhoz, hogy bármikor tekintélyes kínálattal jelentkezzenek. A legfrissebb momentumhullámot a kedvező SARS-hírek okozták. Miután a legfertőzöttebb területekről több napig nem érkezett hír új esetekről, a piac megnézte, hogy kiknek ártott korábban a járvány, kik maradtak le emiatt. A múlt heti játék már-már nevetséges méreteket öltött, s ezúttal már olyan kis forgalmú cégeket is elért, amelyekről korábban szinte senki nem is hallott. A lényeg csak az volt, hogy a társaság ázsiai legyen, lehetőség szerint kínai, hongkongi, esetleg indiai. Úgy tűnik, a momentumjátékosok hétfőn délelőtt még gondolkodtak, hova öntsenek be pénzt, majd a döntés úgy dél táján született meg, amikor több ázsiai papír hirtelen kilőtt felfelé. A 10-20 százalékos emelkedést aztán kedden követte az ilyenkor szokásos még nagyobb ugrás. Minél nagyobb forgalma volt egy cégnek korábban, annál kisebbet tudott felfelé ugrani, az igazán nagy emelkedések a legkisebbek között történtek. A vezetők 20-30 százalékos ugrása mellett mókás, ahogy a korábban napi néhány kötésben 30 cent körül szenvedő hongkongi vécépapírgyártó, a DF China Tech a korábbi átlag nyolcezerszeresére (!) ugró forgalom mellett két nap alatt 2 dollárig ment fel, de a New Dragon Asia nevű nokedligyár 50 százalékos felfutása sem semmi. S hogy Japán se maradjon ki, az Internet Initiative Japan közel duplázott, de sorolhatnánk még a különböző iparágakban tevékenykedő s hirtelen megugró cégeket.
A momentumjáték általában olyan cégeket érint, amelyeknek reális értékét nehéz meghatározni. Egy rákkutató cég érhet 50 dollárt, ha bejön, amit tervez, és érhet egyet, ha nem. Hogy ennél 5, vagy 10 dollár a reális ár, ember meg nem mondja. Hasonló a helyzet a kissé veszteséges cégek többségénél. Senki sem lehet biztos benne, hogy megfelelő útra áll a gazdálkodása a következő években, de miért ne lehetne benne bízni, főleg hogy az egész piac stabilan emelkedik és újra azt hiszi, hogy az év második felében jön a Kánaán. Ezeknél a papíroknál tehát senkit sem zavar az, hogy a duplájára vagy a triplájára megy az árfolyam, úgysem lehet megmondani fundamentális alapon, hogy nagyjából hol is van a realitás.
De hogyan lehet észrevenni a készülő kitörőket? Érdemes a kereskedés derekán megnézni a feltűnően nagyot emelkedő és az átlaghoz képest feltűnően nagy forgalmú papírokat. Előbbieket sok ingyenes hírportál kilistázza, utóbbiakat azonban - főleg real-time - nehéz elcsípni. Aki viszont komolyan gondolja ezt a fajta játékot, érdemes előfizetnie havi néhány dollárt különféle piacfigyelő rendszerekre, amelyek automatikusan és folyamatosan listázzák a szokatlan forgalmakat, napon belüli hirtelen árváltozásokat. Általában az első nap érdemes venni, és megnézni, hogy másnap feljebb tud-e nyitni a papír. Ha nem, azt azonnal stop-loss eladással érdemes lereagálni, ebben az esetben ugyanis valamit elnéztünk, mégsem a klasszikus momentumjáték hajtotta fel az árat. Ha másnap is erős marad a papír, érdemes lehet harmadik nap elkezdeni a zárást, de ennek időpontját eltalálni igen nehéz, sok tapasztalat és jókora megérzés szükséges hozzá.
A jelenlegi momentumjáték előnye, hogy az általános hossz miatt jóval kisebb a kockázata, mint korábban. A duplájára emelkedő papír a hiszti végeztével is csak a háromnegyedére-kétharmadára esik hirtelen vissza, általában jóval magasabban stabilizálódik, mint ahonnan a játék elején elindult. A stop-lossok használatával limitált veszteségek mellett ha csak minden tizedik játékunk jön be, azon 20-30 százalékot, vagy akár még többet lehet szakítani. Csak annyi az alapfeltétel, hogy legyen valami logikája annak, hogy miért épp azokat a cégeket kapják fel, amelyeket, s ne féljünk a teljesen ismeretlen vállalatoktól.
