Elég jónak minősíthető még a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) százezer forintos korlátja is, különösen azért, mert ennél nem különböztetnek meg devizanemeket. A CIB Bank például, amely (a Budapest Bankhoz hasonlóan) 5-5 ezer dollárt, illetve eurót hajlandó lekötött betétként kezelni, svájci frank esetében ennél jóval magasabb összeget szab meg.
A svájci frank kondícióin egyébként nálunk is jól látható, hogy a nemzetközi viharok miatt ismét előtérbe került ennek a pénznemnek a menedékvaluta-jellege. Az ÁÉB szeptemberben a svájci frankra fizetett kamatot minden futamidőnél jelentősen, az egyhavi lekötésnél egyenesen a felére csökkentette. Hasonló lépést tett a Magyar Külkereskedelmi Bank is. Több pénzintézet is akad persze, amely erre a devizanemre még éves időtávra sem fizet egyetlen centime-ot sem. A Hanwha Bank viszont érdekes módon miközben szinte minden devizanemnél csökkentette a kamatot, éppen a svájci frankra fizet az augusztus véginél többet. (Ebből is látható, hogy a kamatajánlatokat - mint köztudott - nem csak általános folyamatok, hanem egy-egy pénzintézet éppen aktuális speciális igénye is meghatározza.)
Szeptemberben az OTP mellett felfelé módosította az euróbetétek kamatát a Budapest Bank és kismértékben a Volksbank is. Körülbelül ugyanennyi pénzintézet viszont az euró ellenében inkább a dollárbetéteket részesítette előnyben. A dollárkamatokat emelte és az eurókamatokat csökkentette a CIB, az Erste és a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) is. A HVB Hungary tőlük annyiban különbözött, hogy az euróbetéteknél nem hajtott végre kamatcsökkentést.
A bankok többségénél egyébként a devizabetétek hozamgörbéje szép egyenesen emelkedik, vagyis minél hosszabb a lekötés, annál magasabb kamatot fizetnek. (Ez olyasmi, amitől az infláció és az erre vonatkozó várakozások alakulása miatt a forintbetéteknél már teljesen elszoktunk.) Kivétel persze ezen a téren is akad. A Konzumbank például majdnem minden devizanemnél ugyanakkora kamatot kínál egy hónapra, mint amennyit egy évre.
B. Varga Judit
