Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A forint árfolyamát, a külföldi befektetők megítélését és jelentős részben a jegybanki politikát is meghatározó fizetésimérleg-adatok júliusban is a vártnál rosszabbak voltak. Az azonban csak az egyik dolog, hogy az egyhavi, 173 millió eurós deficit 50 millióval volt magasabb a piaci elemzők előrejelzésénél (tavaly ugyanebben a hónapban 94 millió eurós többlet volt megfigyelhető). Ennél is fontosabb, hogy a romlásban egyre nagyobb szerepet kap a külkereskedelmi egyenleg növekvő hiánya. A visszafogott nyugat-európai gazdasági növekedés a hazánkban gyártott termékek utáni keresletet is szűkíti, ráadásul a „választási évnek" köszönhetően a belső, importigényes kereslet Magyarországon éppen látványos bővülését élte, illetve éli meg.
A külkereskedelmi mérleg jelentős romlása elvileg a forint kínálatát növeli a devizapiacon, így az árfolyam csökkenését idézheti elő. Ez pedig - tudván, hogy a Magyar Nemzeti Bank infláció elleni jelenlegi legfontosabb eszköze a forint árfolyamának emelése vagy szinten tartása - akár kamatemelést is előidézhet, ami a kötvénypiaci befektetőkre nézve általában kellemetlen következményekkel jár.
A feltételezésekkel ellentétben azonban sem a forint gyengülése, sem - rövid ideig tartó ijedtséget kivéve - a kötvényhozamok emelkedése nem volt tapasztalható a piacon.
A múlt héten rendezett kötvényaukciókon a szokásosnál is erősebb kereslet mutatkozott, méghozzá stabil árak mellett.
A váratlan stabilitásnak több oka is lehet, ezek közül azonban talán az a legfontosabb, hogy a jelenlegi hároméves kötvényhozamok (melyek a rövid távú inflációs és kamatvárakozásokat valószínűleg jól tükrözik) évi 9,5 százalékon állnak, ez pedig még a pesszimistább inflációs várakozásokat figyelembe véve is vonzó reálhozamot jelent (a legutolsó év/év infláció 4,6 százalék volt). Egyszóval, a piac már többé-kevésbé beárazta az év második felére várható kellemetlen híreket.
A nemzetközi gazdasági lassulásnak azonban van egy másik olvasata is a magyar kötvénypiac szempontjából. Ha Nyugat-Európában stagnál a növekedés, valószínűleg Magyarországon sem lesz kirobbanó - lásd a második negyedév 3,1 százalékos szintjét, ami ötéves mélypontot jelent. A külső és belső kereslet lanyhulása pedig ha a rövid távúakat nem is, a középtávú inflációs kilátásokat mindenképpen javítja.
A nemzetközi folyamatok egyik jó indikátora, hogy a kötvényhozamok mindenhol többéves, sőt évtizedes mélyponton vannak. A tízéves futamidejű német papír hozama például 4,38 százalék, így 3,1 százalékponttal van a hasonló futamidejű magyaré alatt. Ez a hozamkülönbözet idén folyamatosan nőtt, vagyis a külföldiek szemében a magyar kötvények még olcsóbbá váltak, mint a forintban számoló belföldieknek.
Ameddig a magyar papírok prémiuma ilyen magas, a külföldi befektetők még a viszonylag kedvezőtlenebb kilátások mellett is meg fogják vásárolni azokat, s így finanszírozzák a megnövekedett költségvetési hiányt, a fizetési mérleget, egyben a forint árfolyamát is karbantartva. (A külföldiek kezében levő magyar állampapír-állomány a múlt héten újabb rekordot döntött, átlépte az 1400 milliárd forintot.)
Kishonti László
