Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma Magyarországon nagyobb tételben 9-9,5 százalékos, kisebb tételben 8,75 százalékos hozammal lehet egy év körüli futamidejű diszkontkincstárjegyeket kapni (az előbbi esetben brókercégeknél, bankoknál, az utóbbiban például az Államkincstár lakossági fiókjaiban). A Duna Profit Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet hirdetéseiben ennek több mint kétszeresét is kínálja, összegtől és a 3-12 hónapos futamidőtől függően évi 16-20 százalékot.
A lehetőség a szövetkezeti tagok számára áll nyitva, a tagság azonban a szövetkezet internetes oldalának tanúsága szerint mindössze 1000 forint befizetésével megoldható. A szövetkezetnek, illetve leányvállalatának egyébként - szintén a honlap szerint - van egy gyógyszállója Dávod-Püspökpusztán, a Hotel Fortuna, és egy telke közvetlenül Dunafalva mellett, amelyen cölöpökre szeretne üdülőfalut építeni.
A szövetkezet és más társai tehát lényegében befektetési szolgáltatási vagy betétgyűjtési tevékenységhez hasonló dolgot művelnek, hiszen bárki bemehet és elhelyezheti megtakarításait. Ha egy gazdasági társaság csinálna ilyesmit nyilvános ajánlattétel, tájékoztatókészítés, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye, illetve általában a vonatkozó törvényi előírások figyelembevétele nélkül, az súlyos jogszabálysértés lenne, ami ellen a felügyelet felléphetne.
A szövetkezeti törvény viszont ezt a jelek szerint - és a PSZÁF szerint is - lehetővé teszi. Ugyanakkor az eltérő jogszabályi környezet miatt csekélyebb a befektetők védelme is, például nem vonatkozik rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap vagy a Befektetővédelmi Alap garanciája, és még sok más, az értékpapír-kibocsátókra vagy a hitelintézetekre vonatkozó biztonsági jellegű előírás. (Lásd a PSZÁF májusi keltezésű közleményét keretes írásunkban.)
A konstrukció így leginkább egy vállalati kötvényhez hasonlít, azokhoz hasonlóan ugyanis a pénz visszafizetése leginkább attól függ, hogy a szövetkezet tovább működik, netán csődbe megy. Erre van pozitív példa is, a Baumag-cégcsoport hasonló szövetkezete például már 1995 óta a piacon van. A Baumag Holdinghoz több más vállalkozás, köztük brókercég, lízingcég, tüzépvállalat is tartozik, tőkeereje tehát feltehetően jelentős. Ez a szövetkezet jelenleg évi 10,5-14 százalék közötti hozamokat ígér.
Vannak negatív példák is. A WVM Lízing Rt. tőkeerejéhez sem fért sokáig kétség, a profi kivitelezésű reklámok sokakat meggyőztek arról, hogy komoly céggel állnak szemben. Ezt aztán évekig a kisbefektetők forintmilliárdjai bánták, és az ügyfeleknek szerencséjük van, hogy két okból mégis némi pénzhez juthatnak. Egyrészt az akkori jogszabályok, például az értékpapírtörvény garanciális és felelősségi szabályai szerint, másrészt pedig azért, mert a hosszú pereskedésbe sikerült az egykori forgalmazó brókercég tulajdonosát, az MHB-t is bevonni (mai jogutódja a K&H Bank). Így a bank most peren kívüli egyezség létrejötte után fizeti ki a károsultakat. Említhetjük még például az egész Globex-cégcsoporttal együtt felszámolás sorsára jutott Globex Általános Befektetési Szövetkezetet is az elriasztó esetek közül.
Ahogy évekkel ezelőtt a felügyelet (akkor még ÁPTF) egykori elnöke mondta egy előadásában: Óvakodj attól, aki sokat ígér. Lehet, hogy ingatlanbefektetésekkel ki lehet termelni az évi 20 százalékot ma Magyarországon, úgy, hogy még a fenntartási és egyéb költségekre is maradjon. De az is lehet, hogy nem, eshetnek is az ingatlanárak, lanyhulhat a piac, jöhet gazdasági válság, amit esetleg nem élnek túl ezek a szövetkezetek. (A szándékos rosszindulatot, például a pilótajáték-szerűen a régi kötelezettségeket az újabbakból finanszírozó működést zárjuk ki.) Így aztán hasonló befektetést, ahogyan a vállalati kötvények egy részét is, legfeljebb olyanoknak lehet ajánlani, akiknek bőven van pénzük és akik annak is lehetőleg csak kisebb hányadát kockáztatják a magasabb haszon reményében.
Eidenpenz József
