Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly tavasztól a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) nyilvánosan is bocsát ki több pénzügyi csoport közreműködésével jelzálogleveleket, kezdetben jegyzéssel, mintegy éve azonban már a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó aukciós eljárással. A bank internetes oldala azzal kecsegteti az ügyfeleket, hogy a papírok legalább 0,5 százalékponttal többet fizetnek, mint a hasonló futamidejű állampapírok. A valóságban a különbség az utóbbi mintegy fél évben a fix kamatozású, FJ08NF01 névre hallgató papírnál például inkább 0,6-0,8 százalékpont körül volt, legalábbis ha az öt és fél-hat éves futamidejű jelzáloglevél hozamát a hozzá legközelebb eső, ötéves állampapír-piaci referenciahozammal hasonlítjuk össze (lásd grafikonunkat).
Ehhez jön még az a nem éppen elhanyagolható apróság, hogy az állampapír-piaci referenciahozamok intézményi befektetők egymás közötti, nagy tételes árjegyzésének (vételi és eladási árainak) átlagaként jönnek létre. Magánbefektetők vagy kisvállalkozások, kisebb tőkével alighanem ennél számottevően alacsonyabb hozam mellett juthatnak hozzájuk. A jelzáloglevél-aukciókon viszont bárki indulhat, igaz, a hozzá nem értő magánbefektetőknek nehezebb előre kiszámolni, megsaccolni, milyen árfolyamon is érdemes ajánlatot tenniük.
Persze ha szerencséjük van, akár az átlagnál kedvezőbb kondíciókkal is hozzájuthatnak a papírokhoz, bár az átlaghozam és a maximumhozam között rendszerint igen alacsony a különbség.
Az immár rendszeresen minden hónap második keddjén rendezett aukciókon egy fix és egy változó kamatozású papírt kínálnak fel. Az utóbbiak kamatát az egyéves állampapír-piaci referenciahozamhoz kötik, a legutóbbi sorozat kamata évi 9,25 százalék. A banki kamatokkal összevetve ez sem tűnik kevésnek, ráadásul ezekhez a papírokhoz rendszerint számottevően a névérték alatt lehet hozzájutni.
Ha a legutóbbi, augusztus 12-i aukció 96,65 százalékos átlagárfolyamát vesszük (a minimum 96,05 volt, ehhez persze még a felhalmozott kamatot is hozzá kell adni), és azzal az elméleti feltételezéssel élünk, hogy a kamat nem változik, akkor a lejáratig évi 10,1 százalékos hozam (belső megtérülési ráta, illetve EHM) adódik. Az egyéves referenciahozam pedig azon a napon évi 9,52 százalék volt.
Ha gazdaságunk egészséges módon fejlődik tovább, a kamatok persze csökkenni fognak, de az biztos, hogy a mindenkori egyéves hozamnál mindig többet fizet majd az ilyen áron megvett, 2012-ben lejáró papír. Hogy legyen még egy kis hab a tortán, a jelzáloglevelekre még jár a személyijövedelemadó-törvényben leírt befektetési adókedvezmény is (legyen az immáron bármilyen csekélyke is), vagyis tőkeszámlára helyezhetők.
Ha a hozamokról beszélünk, akkor a kockázatról is szólnunk kell. A jelzáloglevél elsősorban abban különbözik egy normál pénzintézeti kötvénytől, hogy mögötte ingatlanfedezet és állampapír-fedezet is áll. Az ingatlanokra jelzálogot jegyeznek be, és a bank esetleges csődje esetén először a jelzáloglevél-tulajdonosok követelését elégítik ki. Ezt nevezik „rendes" fedezetnek, amelynél bőven van ráhagyás, hiszen az ingatlanok forgalmi értékének csak egy részére nyújtanak a bankok jelzáloghitelt. Ehhez jön még az úgynevezett pótfedezet, ami csak államilag garantált vagyon, például állampapír lehet (a fedezeteket rendszeresen vagyonellenőr vizsgálja). A jelzáloglevelek biztonsága tehát erősen megközelítheti az állampapírokét.
Mindezen előnyök ellenére egyelőre minimális lehet a magánszemélyek részvétele az aukciókon, ami látszik abból, hogy a benyújtott ajánlatok száma általában csak pár tucat. Persze az előnyök mellett a magánszemélyek szempontjából hátrányok is akadnak. Amint már említettük, az aukciós ajánlattétel vagy némi szakértelmet, vagy felkészült tanácsadót igényel. A papírok - a jelzálog-hitelezés sajátosságaiból adódóan - öt-tíz éves futamidejűek, amihez a hazai kisbefektetői, megtakarítói réteg nemigen szokott hozzá.
A jelzáloglevelek másodlagos forgalmát elvileg a Budapesti Értéktőzsde biztosítja, tehát ha lejárat előtt kell valakinek pénz, ott adhatja el. A piac azonban nem túl likvid, nem naponta, néha nem is minden héten forognak ezek a papírok, ami kockázatossá teszi az értékesítést. A vételi és eladási ajánlatok között pénteken a fix kamatozású sorozatoknál 2 százalékpont körüli, a változó kamatozásúaknál 1 százalékpontos különbség volt, a vételi oldal az aukciós átlagárak környékén tartott (ráadásul ebből is lejön még a 0,5-1 százalékos brókerjutalék). Kora délutánig egyébként a hatféle sorozat közül egyikre sem született kötés. Jelzáloglevél tehát inkább csak annak ajánlható, aki lejáratig meg tudja azt tartani, vagy esetleg egy jelentősebb, általános hozamesésben bízik.
Eidenpenz József
